Communio, 2002 (10. évfolyam, 1-4. szám)
2002 / 1. szám - Jézus misztériumai - Dupuy, Michel - Török József (ford.): Jézus misztériumai
Michel DUPUY JÉZUS MISZTÉRIUMAI Történelmi megközelítés és a közvetlen ismeret Pünkösd napján Péter a tömeget emlékeztette arra, akit az emberek már hallottak beszélni, cselekedni: „A názáreti Jézust Isten igazolta előttetek a hatalmas csodákkal és jelekkel, amelyeket - amint tudjátok - általa vitt végbe közietek” (ApCsel 2,22). Az ember általában így ismeri hírből azokat, akiket rendkívüli cselekedeteik nevezetessé tesznek, vagy akik az ember egzisztenciáját meghatározó módon, morális felelősségükkel és döntéseikkel befolyásolhatják. Más módon ismeri a ember a szüleit, házastársát, gyermekeit, a hozzá éközelállókat???: velük élve, párbeszédet folytatva, látván cselekedeteiket, észlelvén reakcióikat, megtudja mindazt, amit a „hivatalos” ismeret nem tartalmaz. Az együttérzés, az érzelem pedig lehetővé teszi az ember számára, hogy olyasmit is érzékeljen, arra is rájöjjön, amiről a másik nem beszél. A másik embernek ez a fölfedezése a hosszabb tartammal (durée) áll kapcsolatban. A vizsgáló nézőpontja változik, és az a személy, akit egyre jobban megismer az ember, szintén fejlődik: a fiatal már nem gyermek, a felnőtt, akit a tapasztalatok formál-
