Communio, 2002 (10. évfolyam, 1-4. szám)
2002 / 1. szám - Jézus misztériumai - Cazzago, Aldino - Török József (ford.): A csend a liturgiában
36 Aldino CAZZAGO Az üdvösség áldozat, imádság formájában nem válaszadományként jut hozzánk, valami olyan ajándékért, ami tőlünk származik, hanem mint Isten válasza Fiának fölajánlására9, amelyből részesedni ingyen kaptunk meghívást. Természetesen azok a közösségek számára, amelyek önmaguk ünneplésével vannak elfoglalva, az égi liturgia emlegetése nem komoly teológiai érv, és ebből következőleg ez nem érdemel figyelmet még misztagogikus jellege miatt sem.10 11 Az élő tudatosság köti össze a két liturgiát - és nem valami alkalmi és terméketlen hivatkozás-emlegetés teremt kapcsolatot -, egyedül ez képes a keresztény nép hiteles istentiszteletének alapjait megvetni. „Az ég a földön” Ami eddig elhangzott, világosabbá teszi azt az új szempontot, vagy ha jobban tetszik, a liturgiánk hitelesebb, másfajta felfogását. Az ég és a föld közötti kapcsolat alapján a mi földi liturgiánk - II. János Pál kifejezése szerint, amit a pápa a bizánci liturgikus hagyományból vett - tehát legyen „az ég a földön.”11 9 A bizánci liturgiában, mialatt a hívek a kerubéneket zengik, a pap halkan hosszú imádságot mond, melynek lényegi mondata: „Mert te, Krisztus, a mi Istenünk, te vagy a fölajánló és a fölajánlott, aki elfogadod az ajándékokat és aki magadat adod ajándékul...” Krisztus nélkül, aki fölajánl, a mi fölajánlásunknak nem lenne semmi üdvözítő hatása. 10 Misztagógia: a misztérium felé vezetés, vagy még inkább az az akció, amely által a misztérium vezet minket. J. Corbon, Liturgie de Source, op. cit., p. 13. Lásd még a Katolikus Egyház Katekizmusa, 1075. 11 Orientale Lumen, 11. A kifejezés a pápa szájából még két alkalommal hangzott el: 1996. nov. 3. Angelus és 2000. okt. 25. általános kihallgatás. Az orosz teológustól kölcsönözve, lásd Serge Boulgakov: L’orthodoxie, Lausanne, 1980. p. 146. Maga a szöveg 1932-ben íródott.