Communio, 2002 (10. évfolyam, 1-4. szám)
2002 / 1. szám - Jézus misztériumai - Štrukelj, Anton - Papp Tibor (ford.): Az ikonok szellemi szépsége
28 Anton STRUKELJ karizmatikus szolgálatot követel; meg kell tanulniuk »a szemükkel böjtölni«, és magukat egy hosszú ima-aszkézis által felkészíteni; ez jelenti a művészetből a szakrális művészetbe való átmenetet.”24 Mindenekelőtt a Szépség belső szemlélésére van szükség, mielőtt valaki ikonfestésbe kezd. A legfontosabb a szellemi valóság ismerete. Viszont nem elég a „pragmatikus ismeret, melyet még az istentelenek is elsajátíthatnak, pneumatikus megismerésre van szükség, ami a szenteknek van fenntartva”.25 A lelki embereknek „látó lelkűk van”. Szívük tisztasága képessé teszi őket, hogy az isteni szépséget megtapasztalják.26 Ahhoz, hogy valaki szemlélődni tudjon, birtokolnia kell a „lelki értelmet” vagy a „szívet” a maga teljes intuíciójával.27 A megtisztult szív nem csak annak elengedhetetlen feltétele, hogy valaki az evangélium szerint éljen, hanem annak is, hogy „a szépség fényét meglássa”. A lelki és a testi, vagyis testies élet között komoly különbség van: „Ami a testből született, az test, és ami a Lélekből az lélek”, ahogy az apostol mondja (Jn 3,6). Szent Ágoston szerint az ember testies lehet egészen a leikéig, és lelki lehet egészen a testéig, a húsáig. Láthatjuk, hogy az ikonművészet nagy lelki erőfeszítést és ugyanakkor emberi kreativitást kíván. „Az ember lényegénél fogva alkotó lény. A kreativitás az emberi élethez 24 P. Evdokimov, i.m., 19k. 25 Evagrios, Cent. 6,2; A. Guillamont, OP 28, 216; Idézi T. Spidlík, La spirituáléé de 1’Orient chrétien. Manuel systématique, Or. Chr. An. 206, Róma 1978, 315. 26 T. Spidlík, L’icöne, manifestation du monde spirituel, in: Gregorianum 61/3 (1980), 543. 27 Uő., La spiritualité de 1’Orient chrétien, Róma 1978, 318; 94; 109.
