Communio, 2001 (9. évfolyam, 1-4. szám)
2001 / 1. szám - Szentháromság és Egyház - Chaignon, Francis de - Pigler Mónika (ford.): Egyház és Szentháromság a II. Vatikáni Zsinat szerint
EGYHÁZ ÉS SZENTHÁROMSÁG A II. VATIKÁNI ZSINAT SZERINT 5 és az apostoliság szigorú értelemben lényegiek: ha egy is hiányzik, az Egyház nem lenne a Szentháromságos Isten Egyháza... E jegyeket a Lumen Gentium is használja (8 sz.), és minden zsinati dokumentumban jelen van, ha nem is ilyen rendbe szedve. A Lumen Gentium csodálatosan kiegészíti azt, amit e négy jegy kifejez a Szűz Máriának szentelt Vili. fejezet integrálásával. Ezért kell majd szemügyre venni, a négy jegy vizsgálata után, az Egyház e máriás dimenzióját. Az Egyház és a Szentháromság egysége Az Egyház létének oka az, hogy az Istennel való bensőséges egyesülésnek és az egész emberiség egységének szentsége (jele és eszköze) (Lumen Gentium 1. és 48. sz.). Amennyiben egy, annyiban az egységnek, (az emberek Istennel és egymással való) közösségének (communiójának) szentsége. Az Atya üdvözítő terve közösségi terv. „...Elhatározta, hogy felemeli, isteni életében részesíti az embereket” (LG 2)1. És, hogy ezt megtegye, elhatározta, „hogy egybegyűjti szétszóródott gyermekeit” (LG 13). Ez egy és ugyanaz az üdvözítő terv: Isten elhatározta, hogy csak egymással való egységük megvalósulása után emeli fel és részesíti az embereket isteni életében. Ez hát az Egyház - a nép, amelyet Isten egybegyűjt - mély jelentése. Isten nem üdvözíti az embereket elszigetelten, egybegyűjtve engedi őket részesülni életében. Hogy megvalósítsa e tervet, Isten (az Atya) elküldte Fiát, mint Isten gyermekeinek, az új népnek a fejét, és elküldte Fiának Lelkét, aki az egész Egyház, minden hívő - együtt és kü- 1 1 A Lumen Gentium magyar nyelvű idézeteinek helye: A II. Vatikáni Zsinat tanítása, Szent István Társulat, Budapest 1992.
