Communio, 2001 (9. évfolyam, 1-4. szám)
2001 / 2. szám - A liturgia lelke - Reale, Giovanni - Török Csaba (ford.): Az ember hite és természete a kultúrák között
AZ EMBER HITE ÉS TERMÉSZETE A KULTÚRÁK FÖLÖTT 63 A természet jelenségeinek csodája. Wojtyla azt mondja: az ember erőlködik, hogy még jobban megértse a dolgokat önmagával kapcsolatban, és így újabb és behatóbb rá vonatkozó elemzések várakozásában él. A természet oly sok titkát fölfedő embert magát is szüntelenül újra fel kell fedezni, jóllehet mindazonáltal egy bizonyos módon ismeretlen lény marad. Létezik természetének egy új és érettebb kifejezése. Lévén a reflexió leggyakoribb tárgya, ki van téve a megszokásnak, és megkockáztatja, hogy túlságosan átlagossá váljon önmaga számára. El kell kerülni ezt a veszélyt, a mi tudományunk a csodából ered, amely nem pusztán csodálkozás mint az intellektus egy funkciója, amely kérdéseket tesz fel és válaszol rájuk. Az ember nem veszítheti el önnön helyét a világban. A legjobb válasz a görögöktől származik, Szókratésztől kezdve. A delfi templom maximája a következő volt: „Ismerd meg önmagad!”, s ez volt Szókratész filozófiájának szimbóluma, és a görög filozófia egyik központi tengelye. A válasz az, hogy a test az ember eszköze, az ember a pszükhé, a lélek, az intelligencia mint az irányulás és akarás képessége. Homérosznál a pszükhé intelligencia nélküli fantazmát j elem, a fogalom Hérakleitosznál, a költőknél és végül Szókra- tésznél fejlődött ki. Már várom a szokásos ellenvetést Szókratész megkeresztelé- sével kapcsolatban, ám a válasz megtámadhatatlan: a lélek fogalma nem keresztény fogalom. A kereszténység a görög filozófiából vette azt. A laikus Jaegertől szeretnék olvasni egy részt: „íme valami új, jelentős dolog Szókratésztől, a belső világ. Az areté, amelyről beszél, a lélek, a pszükhé értéke. Amikor Szókratész és Platón a lélekről beszélnek, igen erős, mintegy emlékeztető hangsúlyt tárnak önök elé, egy görög ajk sem ejtette ki ezt előtte abban a világban. Az igazság az, hogy első ízben tűnik fel a nyugati világban az, amit ugyanazzal a szó-
