Communio, 2000 (8. évfolyam, 1-4. szám)
2000 / 2. szám - Az erősség erénye - Barzaghi, Giuseppe - Török Csaba (ford.): Az erősség erénye Aquinói Szent Tamás szerint
AZ ERŐSSÉG ERÉNYE AQUINÓI SZENT TAMÁS SZERINT 5 Az erősség jellemvonásai Nem elég szembenézni a súlyos veszéllyel ahhoz, hogy bátrak vagy erősek legyünk. Arra is szükség van, hogy tisztánlátással nézzünk szembe vele. Ez azt jelenti, hogy végre lehet hajtani egy erő által történő külső cselekedetet anélkül, hogy a legkevésbé is birtokolnánk az erősség erényét. Ez annyit tesz, hogy ha valaki úgy rohan neki a veszélynek, mintha az nem is lenne veszély (ez bekövetkezhet tudatlanságból, azaz a veszély fel nem ismeréséből; vagy abból a reményből, hogy az eddigi előzményeket látva, a veszély legyőzhető; vagy akár egy olyan különleges érdekből is, mint a katonák esetében), vagy pedig ha valaki csak egy egyszerű szenvedélyes indíttatás miatt (haragból), vagy egy nem kellőképpen magasztos cél végett, hanem pusztán előny szerzése miatt (tisztelet kivívásáért, pénzért vagy kedvtelésből) helyezkedik szembe a veszéllyel, ez nem egy az erősség erénye által végrehajtott cselekedet - annak ellenére, hogy teljességgel olyannak tűnik. Ahhoz, hogy kitartsunk a természetszerű jóban (bonum hon- estum - a ford, megj.), vagyis a bonum rationis-ban, a félelem ellenében van szükség súlyos veszély esetén az erősségre; vagy, ha lehetséges magát a fenyegető okot egy támadás által megUgyanazon irányelvek szerint az appetitus irascibilis-ben három másik kombináció jelenik meg, de összességében csak öt szenvedés, mivel a harag mozgásának nincsen pozitív ellentéte, hanem csak privativ, amely valójában a szenvedés hiánya. A még nem birtokolt bonum arduum sensibile-re (nehezen elérhető érzékelhető jó - a ford, megj.) való tekintettel, a jó nézőpontja szerint rendelkezünk a remény vonzódó mozgásával; a nehézség nézőpontja szerint pedig a reménytelenség visszautasító mozgásával. A még nem jelenlévő malum arduum (súlyos rossz - a ford, megj.) tekintetében, a rossz nézőpontja szerint rendelkezünk a félelem visszautasító mozgásával; a nehézség nézőpontja szerint pedig a vakmerőség agresszív mozgásával. Végül pedig az immár jelenlévő malum arduum tekintetében jelentkezik a harag agresszív mozgása. Az elmondottak azt eredményezik, hogy a léleknek tizenegy érzelmi élménye van. Vö. S. Th., I-II., 22-23.
