Communio, 2000 (8. évfolyam, 1-4. szám)
2000 / 2. szám - Az erősség erénye - Barzaghi, Giuseppe - Török Csaba (ford.): Az erősség erénye Aquinói Szent Tamás szerint
4 Giuseppe Barzaghi- az erősség sokkal megfelelőbb módon értetheti meg velünk az erény erőként, energiaként felfogott általános fogalmát. Aquinói Szent Tamás olyan általános kifejezésekkel határozza meg az erősséget, mint például „a lélek szilárdsága”: ebben az értelemben az erősség nem egy különleges erényt jelöl, hanem minden más erény feltételét. Azonban az erősségnek Aquinói Tamás által javasolt meghatározása sajátos módon egy különös helyzetre: mégpedig a súlyos veszélyre való lehatárolást sejtet. Minden erény rendelkezik matériájaként egy bizonyos érzelmi élménnyel2, amelyre tekintettel a maga helyes mérték szerinti feladatát gyakorolja. Figyelembe véve, hogy a súlyos veszélyre vonatkozó érzelmi élmények a félelem és a vakmerőség, az erősség a következő meghatározást nyeri: a léleknek azon szilárdsága, amely a legsúlyosabb veszélyekkel szemben mérsékeli a félelmet és a vakmerőséget3. Az erősség nem más, mint a bátorság. 2 Lat.: passió - a ford. megj. Vö. S. Th., II-n, q. 123, a. 2. Az érzelmi élmények a concupiscibilis (vágyakozó lüktetés) és az irascibilis (agresszív lüktetés) érzéki törekvés (appetitus sensitiuus - a ford, megj.) mozgásai, amelyeket egy érzékelhető jó vagy rossz megismerése eredményez, és amelyekhez mindig az alany fizikai alteratio-ja (megmásulása - a ford, megj.) társul. Az érzelmi élmények sajátos felosztása vagy lehatárolása a mozgást kiváltó ok és az azt követő mozgás alapján történik. így az érzelmi élmények különbözhetnek az ellentétes irányú mozgások szerint, amelyek lehetnek az ugyanahhoz a végcélhoz viszonyított közeledés vagy távolodás, azaz (a jóra vagy rosszra való tekintettel) a jó illetve rossz jelenléte, hiánya vagy az alany jelenlététől vagy hiányától független egyszerű megfontolás szerint öltenek alakot. Egyidejűleg szem előtt tartva ezeket az elkülönítő körülményeket, az appetitus concupiscibilis szerint három lehetséges kombinációt eredményeznek, ami összességében hat szenvedést jelent. Az abszolút értelemben vett érzékelhető jóra való tekintettel következik a vonzódás mozgása, amely a szeretet; az érzékelhető rosszra mint olyanra való tekintettel azonban a visszautasítás mozgása következik, amely a gyűlölet. Az ugyanarra a jóra mint távollévőre való tekintettel következik a vonzódás mozgása, amely a vágy; a távollévő érzékelhető rosszra való tekintettel a visszautasítás mozgása van meg bennünk, amely a menekülés. Végül, az ugyanarra a jóra mint jelenlévőre való tekintettel a vonzódás mozgása van meg bennünk, amely az öröm; a jelenlévő rosszra való tekintettel pedig a visszautasítás mozgása, amely a szenvedés vagy szomorúság.
