Communio, 2000 (8. évfolyam, 1-4. szám)
2000 / 1. szám - Kettős millennium - O´Donnell, John - Petres Erika Lúcia (ford.): Hans Urs von Balthasar teológiája
HANS URS VON BALTHASAR TEOLÓGIÁJA 7 szereti a karácsonyi prefációt idézni: „hogy amikor [benne] látható alakban ismerjük meg az Istent, a láthatatlan világ [Isten] szere- tetére gyulladjunk általa”. Ha Jézus történetét nézzük, sokmindent láthatunk benne, például egy zsidó vándorprédikátort, egy csodatevőt, egy halálra ítélt bűnözőt. A hit azonban kijelenti, hogy mindaddig nem láttuk azt, amit látnunk kellene, amíg nem úgy látjuk Jézust, mint istenembert, mint a láthatatlan Isten látható megnyilatkozását. Jézus identitásának feltárásához Balthasar számára a kulcs Jézus engedelmessége a mennyei Atyával szemben. Balthasar újra és újra visszatér olyan jánosi szövegekhez, mint a 4,34: „Az én eledelem, hogy annak akaratát teljesítsem, aki küldött, s elvégezzem, amit rám bízott.”; 6,38: „Nem azért szálltam alá a mennyből, hogy a magam akaratát tegyem meg, hanem annak akaratát, aki küldött engem.”; és 8,29: „mindig azt teszem, ami tetszésére van.” Láthatjuk, hogy Jézus létének központja az engedelmessége. Olyannyira, hogy Balthasar azt mondja: Jézus „holléte” az Atyában van. Ezt írja: „A Fiú ’holléte’, mely állapotát meghatározza, mindig egyértelmű, függetlenül attól, hogy az Atya ölén van-e vagy a világ ösvényein: a küldetésében, a feladatában, az Atya akaratában. Mindig itt található, mert ő maga az Atyától kapott küldetés foglalata.”3 Ez a kijelentés két szempontból is értelmezésre szórni. Balthasar személy-értelmezése a küldetés fogalmában gyökerezik. Emberi szinten Balthasar különbséget tesz a Geistessubjekt és a személy között.4 A Geistessubjekt értelemmel és akarattal rendelkezik, de személlyé az Istentől kapott küldetése egyediségében válik. Az em3 „Das Wo des Sohnes, das seinen Stand festlegt, ist also, mag er sich im Schosse des Vaters oder auf den Wegen der Welt befinden, stets eindeutig: es ist die Sendung, der Auftrag, der Wille des Vaters. Hier ist er jederzeit anzutreffen, weil er der Inbegriff der väterlichen Sendung sebst ist.” Christlicher Stand (Einsiedeln, 1977), 149. Ld. Homo Creatus Est (Einsiedeln, 1986), 100-101. 4
