Communio, 2000 (8. évfolyam, 1-4. szám)
2000 / 1. szám - Kettős millennium - Bouyer, Louis - Füzes Ádám (ford.): A római bazilikák
A RÓMAI BAZILIKÁK 49 előtt a kultusz céljaira rendszerint már meglévő vagy kifejezetten ilyen használatra emelt épületek szolgáltak. Nem kevésbe fantáziadús az a másik feltételezés - ezt többek között Gregory Dix is közzétette miszerint kitűnően adhattak volna otthont az első keresztény templomok számára azok a nagy kiterjedésű házak, amelyekben a kultusz helyéül állítólag az átrium szolgált, vagyis amelyek berendezését már előzőleg átalakítottak a pogány rítusokhoz3. Az átrium egyfajta árkádos udvar, központi része szabad ég alatt van középen egy impliwiummal, ami a tetőről lezúduló esővizet összegyűjtő kis medence. Semmiféle hely nem lehetett volna kevésbé alkalmas akár az Ige szolgálatára, akár az eucharisztikus étkezésre, mint ez. Az az ötlet, hogy az impluuium képezte volna a keresztelő medencét és a certibulum (a régi háziáldozatok asztala) szolgált volna keresztény oltárként, mindenféle alapot nélkülöz és teljesen abszurd. Ez az elképzelés valójában nem állja ki sem a régészet, sem az ősi szövegek próbáját. Egy patrícius ház egyetlen keresztény kultuszra - amint bármely más összejövetelre is - használható helye a triclinium, vagyis az a tágas, hosz- szúkás ebédlő, amely igen gyakran bazilika formáját öltötte. Mindazonáltal egyetlen példánk sincs arra, hogy a tricliniumot valaha is ilyen célra használták volna: sőt, semmit sem tudunk az ehhez szükséges átalakításokról sem. Az üldöztetések befejezte előtti római templomok elrendezéséről sincs tudomásunk. A legkorábbi utalások az első nagy keresztény bazilikákra vonatkoznak, amelyeket Nagy Konstantin alatt és után császári segítséggel építettek. Sőt, mi több, ezen épületek többségét ma csupán változtatások sora után ismerjük, amelyek nem tűnnek régebbinek Nagy Szent Gergely koránál (VI. század). Csak egészen kevés esetben fedezhetjük fel még annak a nyomát, hogy milyen lehetett eredeti elrendezésük (eredeti abban az értelemben, amint azokat Nagy Konstantin rendelete (313) után megépítették, a IV. század közepe tá3 Vö. a The Shape of the Liturgy első fejezetét (London 1945).
