Communio, 2000 (8. évfolyam, 1-4. szám)

2000 / 1. szám - Kettős millennium - Bouyer, Louis - Füzes Ádám (ford.): A római bazilikák

Louis BOUYER

A római bazilikák1

Rómában később meg kellett jelennie egy másfajta keresztény templomnak, mivel ott a szertartásokat némileg másféleképpen rendezték meg. A múltban a jellegzetesen római templom eredetéről számos elképzelés látott napvilágot, amelyek nyomait sok kézikönyvben megtalálhatjuk, ám a jelenkori régészeti kutatás mindezeket cáfolta1 2.

Ezen elképzelések egyike szerint a római templomot és annak különleges berendezését a szertartások kezdeti, katakombabeli formájából lehetne levezetni. Vielliard kutatásai azonban világosan megmutatják, hogy ez az állítólagos „katakomba-egyház” csak romantikus elképzelés, amely egyáltalán nem felel meg a valóságnak. Az az ötlet, hogy a keresztény Egyház az üldöztetések idején kultikus életét a katakombában tudta volna megszervezni, teljesen alaptalan. A katakombák, azaz Róma föld alatti temetői ugyanis legkevésbé sem kedveztek a szabályos, kultikus összejövetelek kifejlődésének, hanem éppen az keltette volna föl mindennél jobban a hatóságok gyanúját, ha itt akartak volna istentiszteletet tartani. Az üldöztetések idején Róma keresztényei egyedül patrícius barátaik házaiban találhattak viszonylagos biztonságot. Mára azonban tökéletesen világos, hogy jóval a keresztényüldözések befejezte

1 Részlet a szerző Építészet és liturgia című könyvének kiadás alatt álló magyar nyelvű fordításából.

2 Vö. P. Testini, Archeológia cristiana, Roma 1953; R. Vielliard, Recherches sur les origines de la Rome chrétienne, Rome 19592; N. Maurice-Denis Boulet, „La legon des églises de l’antiquité”, in La Maison-Dieu 63 (1960), 24 skk.