Communio, 2000 (8. évfolyam, 1-4. szám)
2000 / 1. szám - Kettős millennium - Zelinszkij, Vladimir - Fódi Ákos (ford.): Az Atya kinyilatkoztatása a bizánci liturgia fényében
Vladimir ZELINSZKIJ Az Atya kinyilatkoztatása a bizánci liturgia fényében „Istent nem látta soha senki, az Egyszülött Fiú nyilatkoztatta ki, aki az Atya ölén uan”. (Jn I.ISJ1. Kifejezhetjük-e képekben és szavakban azt a felfoghatatlan és soha senki által át nem látott kinyilatkoztatást, amely a keresztény üzenet szívében található? Képesek vagyunk-e egyáltalán megünnepelni azt a misztériumot, amelynek emberi arca van, ugyanakkor kifürkészhetetlen marad emberi tekintetünknek, elgondolásainknak? Az egyszülött Fiú látja az Atyát „akit ember nem láthat” (vö. Kiv 33,21), viszont kinyilatkoztatja az Ő „láthatatlan” személyét. Ez a kinyilatkoztatás valóban el tudja hozni Őt megismerésünk fényébe? Ezeknek a kérdéseknek nem létezhet sem filozófiai megoldásuk, sem mágikus formájuk, amelyek egyesíthetnék azt, ami ösz- szeegyeztethetetlen és összebékíthetnék azzal, ami az emberi értelem elképzelése. Ott, ahol a racionális elméletek tévednek, kezdeti belátásunk segítségére siethet egy másfajta teória, a „szemlélődés” teóriája. Az Atya ismeretének misztériuma a Fiú cselekedetében és 1 1 A Bibliai idézetek a Szent István Társulatnál 1972-ben megjelent Szentírás-fordításból valók. (A ford, megj.)
