Communio, 2000 (8. évfolyam, 1-4. szám)

2000 / 4. szám - Szentháromság és Eucharisztia - Quellet, Marc - Bartók Tibor (ford.): Szentháromság és Eucharisztia - A Szövetség misztériuma

12 Marc Quellet (caput et membra) eucharisztikus egysége alapján. E szükséges egység magyarázatához Ágoston egyenesen a házasság, mint az egy test képét használja fel: „Ti tehát, akiknek életetek van benne (Krisztusban), egyetlen test­té lesztek vele. Ez a szentség ugyanis nem azért bízza rátok az Úr tes­tét, hogy aztán szétválasszon titeket. Az Apostol emlékeztet ugyanis arra, hogy ezt már előre hirdeti a Szentírás: »Ketten egy test lesznek. Nagy titok ez - és hozzáfűzi én pedig Krisztusról és az Egyházról mondom« (Ef 5,31-32). Másutt ugyancsak az Eucharisztiáról mond­ja: »Egy kenyér, egy test vagyunk sokan (lKor 10,17)«”23. A nagy latin egyháztanító János evangéliumához írt kommen­tárjában követi ugyanezt a páli analógiát - Krisztus mint vőlegény, az Egyház mint menyasszony - és összeköti Éva születésével Ádám oldalából: „Az alvó Ádám oldalából megformáltatik Éva, a halott Krisztus oldalát lándzsa járja át, hogy azok a misztériumok fakad­janak belőle, melyekből megszületik az Egyház”24. Szent Ágoston tehát az Eucharisztiát, mint a Szövetség szent­ségét a Krisztus és az Egyház közötti jegyesi kapcsolat középpont­jába állítja. Krisztus elhagyja Mennyei Atyját, hogy menyasszonyá­hoz, az Egyházhoz kapcsolódjon és vele egy testté váljon. Az Újszövetség misztériuma, amint ezt kezdetben értelmezik, visszanyúlik a kereszt és az Eucharisztia áldozati valóságára; a fel­áldozott és a szentáldozásban nyújtott Krisztus, a vőlegény, átszúrt oldalából létrehozza menyasszonyát, az Egyházat és eucharisztikus testté egyesül vele. Ez a menyasszonyi misztérium teljesedik be az áldozati adományok és a liturgikus gyülekezet felett az epiklézis ál­tal, mely a megváltott emberiséget Krisztus teste és vére által fel- bonthatatlanul egyesiti isteni vőlegényével. Ez az Egyház mindig is vallott hite, amit a Katolikus Egyház Katekizmusa egy, a Trentói Zsinaton megfogalmazott kijelentéssel idéz emlékezetünkbe: „Krisztus az utolsó vacsorán, »az éjszakán, amelyen elárultatott« 23 Szent ÁGOSTON, Sermo 228/B: De sacramentis in die Paschae, ford.: Opere di Sant’Agostino XXXI1/1, Discorsi V/l-ból, Roma 1984, 400. 24 Uö., In lohannis Evangelium tractatus, IX, 10, ford.: Opere XXIV/1, Commento al vangelo e alia príma epistola di San Giovanni-bői, Roma 19852, 222.

Next

/
Oldalképek
Tartalom