Communio, 2000 (8. évfolyam, 1-4. szám)
2000 / 3. szám - Az irgalmas Atya szentsége - Jáki Szaniszló - Szabó László (ford.): A Katolikus értelmiségi
56 Jáki Szaniszló volt Péter és utódai primátusának. Ez a tény tüske marad minden „ökumenikus ortodoxban”, aki nemcsak arra büszke, hogy értelmiségi, hanem arra is, hogy ismer valamit a keleti ortodoxia történetéből. Ebben az esetben is, a történelem ugyanazt a szerepet játszotta a teológiában, mint a laboratóriumok a természettudományokban. A „katolikussal” kapcsolatban is kimutatta azt az egyetlen értelmet, amit józan használata jelenthet: general- itásában rendelkeznie kell valami specificitással. Azokat, akik megpróbálták a katolikus szót homályos általánosságban vagy egyetemességben hagyni, a történelem elutasította. A történelem kihívásai túlságosan is bizonyították, hogy a gnosztikusok tudatukban előnyben részesítették valami szándékoltan meghatározatlan ismertető jegyét a katolikus vagy egyetemes igazságnak, szemben az igazságnak azzal a mintájával, amely a püspökök konkrét tekintélyi tanítása volt. A történelem visszautasította a katarok és rokonaik ezoterikus szentségét, és igazolta a viselkedés külsőleg érzékelhető normáit, amint a püspökök prédikálták. A történelem teljes egészében felfedte elvét annak a fragmentációnak, amelyet az első protestánsok hiába törekedtek kiűzni eredeti tételeikből. A történelem maga mögött hagyta az ókatolikusokat, pontosan azért, mert nem akartak konkréten fiatalok lenni az örökké élő Egyházban, amely nem korlátozódhatott történelmének egy adott korszakára. Azok, akik legújabban kipróbálták a „lojális ellenzék” állapotát, biztosan gyenge logikával rendelkeztek, bármi mást is mondtak önmaguk és mások kudarcáról. Azok a keresztények, akik katolikusok és nem Katolikusok akarnak lenni, jó, ha mérlegelik a tanulságait annak a két erőfeszítésnek, amelyek a katolikus, de nem Katolikus univerzaliz- mussal hozakodtak elő. Az egyik, több mint kétszázéves lévén, nagyrészt elfelejtődött, bár nagyon tanulságos. Tanulságosságát valójában nem Talleyrand fedte föl, aki aligha volt eszményké-
