Communio, 2000 (8. évfolyam, 1-4. szám)

2000 / 3. szám - Az irgalmas Atya szentsége - Bouyer, Louis - Füzes Ádám (ford.): A nyugati templomok

44 Louis Bouyer Egy székesegyházi liturgia leírásában - amelyet Patrizzi rög­zített szerkönyvében, és amely a XVI. századtól az egész latin Egyházban elterjedt, - találunk említést Rómának arról az egyetlen kísérletéről, hogy valamiféleképpen befolyásolja a nyu­gati szokásokat a templom elrendezésének terén. Azonban eb­ben az esetben sem merte erőltetni a római bazilikák stílusát, hanem a nyugati templomok klasszikus alaprajzához igazodva azt tanácsolta, hogy állítsák a püspök trónját a presbitériumban az oltár közelébe, az északi oldalra és a celebráns pap számára pedig szolgáljon egy scamnum (szék) ugyanebben a magasság­ban, de a másik oldalon, amikor nem a püspök celebrál. Úgy tűnik, hogy ez a meglehetősen szerény tanács is csak holt betű maradt sokhelyütt, ha nem a legtöbb esetben, egészen Dom Guéranger-nak a XIX. század végi ultramontán mozgalmáig. Végezetül még két megfigyelés lezárandó a középkori és re­neszánsz nyugati templom leírását. Az egyik arra vonatkozik, hogy miként őrizték az Oltáriszentséget5, a másik pedig a Szent­írást tartalmazó frigyláda továbbéléséről szól. Úgy tűnik, hogy egyáltalán nem ősi az a gyakorlat, hogy az Oltáriszentséget a templomban tartsák. Az ősegyházban ezt nem csak a papság őrizte, hanem otthonaikban a hívek is. Ké­sőbb, amennyire a legősibb Ordines romanibó\ megtudhatjuk, a capsa (vagyis a dobozka, amelyben a szent színeket őrizték), és a Szentírás könyve nem hagyták el a sacrariumot (sekres­tyét), csak az eucharisztikus liturgiára. Sok középkori templomban azt láthatjuk, hogy meglehető­sen régen a presbitérium északi és déli falába épített szekrénye­ket használtak az Oltáriszentség őrzésére. Normandiában pél­dául az egész középkorban általánosan két szekrény volt az északi falban a diakónus őrizete alatt, egy másik pedig a déli fal­ban, amelyre a szubdiakónus vigyázott. Az északi szekrények­5 Vö. Archdale King, Eucharistic Reservation, London 1965.

Next

/
Oldalképek
Tartalom