Communio, 2000 (8. évfolyam, 1-4. szám)

2000 / 3. szám - Az irgalmas Atya szentsége - Servais, Jacques - Horváth Endre (ford.): A szentgyónás, az irgalmas Atya szentsége

A SZENTGYÓNÁS, AZ IRGALMAS ATYA SZENTSÉGE 9 Az újkori szerzők között, akik a bűnt ebben a radikális fényben látják, - egy Genovai Szent Katalin vagy egy Loyolai Szent Ignác mellett - kiemelkedő helyet foglal el Adrienne von Speyr. Szá­mukra a bűn egyszerűen az, ami a mindig-nagyobb szenthárom- ságos Istennel - akit Szent János „szeretetnek” nevez19 - szem­behelyezkedik, s amely lényegi valóságában tehát „nem­szeretet”20. Az ember részéről ez alapvető visszautasítása saját lé­te forrásának, amely Isten teremtő aktusában fakad fel, visszauta­sítása annak a párbeszédnek, amit az Atya a teremtés pillanatá­ban kezdett az emberrel21, egy „nem”, amelynek közvetlen követ­kezménye egy „az Isten és a világ közötti szeretetáramlás megsza­kadása”22, és egy „az Atya és a bűnösök világa közötti egyre mé­lyülő szakadék feltámlása”23. Nem annyira az egyes lehatárolt té­nyekben, szavakban, tettekben, hanem mindenekelőtt az alap­magatartásban (Grundhaltung) igyekszik Adrienne von Speyr megragadni a bűn valóságát, azt a módot, ahogyan az ember - az igazságban vagy az igazságtalanságban - megéli egzisztenciá­ját, helyzetét Istennel szemben. Ennek a megfontolására hív ben­nünket - nyilvánvalóan a deutoronomista „redukció” (vö. MTörv 30,15-20)24 nyomvonalán - hogy felkeltsük megigazulatlan vol­tunk érzését. „Igazság és igaztalanság között nem létezik semmi­féle köztes tér [...] ha - magyarázza a szerző szent Jánost kom­mentálva (ÍJn 5,17) - minden igazságtalanság bűn, akkor min­jelét és eszközét képezi.” (H. de Lubac, Cattholicisme. Les aspects sociaux du dogme, Párizs 1938, 61-62.) Vö. B. Albrecht, Eine Theologie des Katholischen: Einführung in das Werk Adri­ennes von Speyr, I. Durchblick in Texten, Einsiedeln 1962, 11-15. Die Beichte, 73. Das Angesuchts des Vaters, 21. I.m. 31 l.m. 19. Ennek a „redukciónak” az értelmére nézve lásd: J. Servais, Théologie des Exercices spirituels, Bruxelles 1996, 128.

Next

/
Oldalképek
Tartalom