Communio, 2000 (8. évfolyam, 1-4. szám)
2000 / 1. szám - Kettős millennium - O´Donnell, John - Petres Erika Lúcia (ford.): Hans Urs von Balthasar teológiája
HANS URS VON BALTHASAR TEOLÓGIÁJA 13 végső, szentháromságos megoldás előrevetítését láthatjuk itt ebben a megoldásban. A krisztológia alapján láthatjuk, hogy Jézus identitása az örök szentháromságos közösségben gyökerezik. Az Atya grundlose Liebe, a szeretet forrása, akinek atyai mivolta pontosan abban áll, hogy teljesen odaajándékozza magát a Fiúnak. A Fiú pedig radikális válasz az Atya szeretetére. A Fiú semmit nem tart vissza az Atyától. Kölcsönös szeretetük pedig túlcsordul a Szentlélek szere- tetében. így a Szentlélek úgy határozható meg, mint az isteni szeretet termékenysége. Ez a termékenység ugyanolyan végtelen, mint az isteni élet maga. Mivel Jézusban képessé válunk arra, hogy azt mondjuk, Isten szeretet, és mivel benne ismerjük meg, hogy ki az Isten, a keresztény hit lehetővé teszi számunkra, hogy hirdessük, a végső valóság a szeretet. így a filozófia klasszikus problémájáról, a lét kérdéséről kiderül, hogy az tulajdonképpen a szeretet misztériuma. A Szentháromság megtanít bennünket arra, hogy a lét szeretet. Természetesen, ahogyan a misztikus negatív hagyomány tanította, Isten a világ fölött levő egyetlen. Itt azonban azt látjuk, hogy az egyetlen nem egy különbségek nélküli egész. A pluralitás ugyanolyan elsődleges, mint az egység. A lét végső misztériuma a közösség misztériuma. Balthasar egyik legfőbb vágya (Anliegen), hogy Isten létéről, és így a szentháromságos eredésekről is, mint szeretetről beszéljen. Ebben a tekintetben két ponton is kritkával illeti az ágostoni- tomisztikus hagyományt. Először is, ez a hagyomány, bár nem zárja ki teljesen az Istennel kapcsolatban a közösségi modellt, az isteni élet analogatum princepsének az emberi szellemet tekinti, az értelem és az akarat aktusaival. Ebben az értelemben ez a hagyomány bizonyos Ich-Geschlossenheit-tel vádolható. Másrészt pedig a tomisztikus hagyomány az Ige eredését értelmi eredésként fogja fel, míg a Lélek eredését a szeretet eredésének tekinti. Ha azonban az immanens Szentháromság meg kell feleljen az üdvtörténeti Szentháromságnak, és ha az, ahogyan Isten a Fiát adja a világ-
