Communio, 2000 (8. évfolyam, 1-4. szám)
2000 / 1. szám - Kettős millennium - O´Donnell, John - Petres Erika Lúcia (ford.): Hans Urs von Balthasar teológiája
12 John O’Donnell ményszívűségén? Ha igen, akkor úgy tűnik, hogy az emberi szabadságot nem veszi komolyan. Balthasar erre a dilemmára a keresztben találja meg a választ. Isten tényleg komolyan veszi az emberi szabadságot. Engedi, hogy az ember kimondja a Nemet a szeretet kenotikus felajánlására. Engedi, hogy az ember a radikális elszigeteltséget és egyedüllétet válassza. A kereszt által azonban Isten eljön a szeretetben, hogy megzavarja a megkeményedett bűnös önmaga ellen irányuló magányát. Isten nem sérti meg a bűnös szabadságát, de Isten jelenléte a bűnössel annak elhagyatottságá- ban megzavarja az ember nárcisztikus magányát. A bűnös valóban a pokolban találja magát, de nincs többé teljes mértékben egyedül. Magánya együtt-magánnyá változik (Miteinsemkeit). Szentháromságos szeretet Balthasar teológiájának áttekintését az ember, mint titok végiggondolásával kezdtük és láttuk, hogyan jelenti Krisztus ennek a titoknak a megoldását. Most a Krisztus-esemény szentháromságos dimenzióját tekintjük át, mert egyedül a Szentháromságban vetődik teljes fény az ember titkára. Láttuk, hogy a gyerekkorban kapott elsődleges intuíció a szeretet intuíciója, melyet az anya mosolya vált ki. Ezért már emberi szinten is a személy saját létének értelmét az emberi közösségben keresi. Napjainkban a dialogikus filozófia az emberi közösségre mutat rá, mint a személy megértésének kontextusára. Balthasar azonban arra kérdez rá, hogy vajon az Én és Te közötti dialógus jelenti-e a megoldást az ember titkára. Nem áll-e fenn annak a veszélye, hogy ez a dialógus egy kettős monológban végződik? Balthasar szerint az a filozófus, aki legjobban megközelítette az igazi megoldást, Ferdinand Ebner, aki a hangsúlyt a szóra fekteti. Ebner számára a szó, mellyel az Én megszólítja a Te-t, a zwischen által válik lehetővé, mely teret ad a kommunikáció létrejöttének. A
