Communio, 2000 (8. évfolyam, 1-4. szám)
2000 / 2. szám - Az erősség erénye - Schindler, David L. - Petres Erika Lúcia (ford.): Modern, posztmodern, és az ateizmus problémája
26 David L. Schindler Krisztus gazdagságának feltárásáról vagy a krisztusi normának a történelemre való alkalmazásáról... Szent Bernát és Szent Ferenc, Szent Ignác és Szent Teréz mind ... olyanok voltak, mint a kinyilatkoztatás legmélyéről feltörő, tüzet lövellő vulkánok. Megkérdőjelezhetetlen bizonyíték voltak ők - minden horizontális hagyomány ellenére - az élő Kyrios vertikális jelenlétének bizonyítéka, aki itt, most és ma jelen van közöttünk. (H. U. von Balthasar, A történelem teológiája) A krízis, amellyel a jelen helyzetben szembesülünk elsősorban teológiai jellegű. Etimológiáját tekintve a „krízis” olyan pillanat, amely valamilyen döntést követel, azaz döntő pillanat, fordulópont. Az itt következő cikk célja, hogy megkísérelje ezt az állítást Nietzsche és von Balthasar írásainak szemszögéből megvizsgálni. Szó szerint a teológia Isten tanulmányozását, értelmezését, illetve a róla való beszédet jelenti. Mint ahogy Nietzsche szövegei is utaltak rá, az Isten értelmezése „negatív” formát is ölthet. Látni fogjuk, hogy kiemelkedő fontosságú tény, hogy Isten még a hiányában vagy „halálában” is alapvető, végső jelentőségű marad az emberi kultúrában. Balthasar számára a teológia pozitív és radikális jelentést hordoz magában. Aquinói Tamás „sacra doctrina” fogalmával egyetértésben, Balthasar számára a teológia nem csupán Isten egyfajta értelmezését jelenti, hanem az egész kozmoszét is Isten fényében. Mindkét értelmezés elsősorban Isten önkinyilatkoztatásán alapul. Ennek az átfogó teológia-értelmezésnek megalapozását a Kol 1,15-18 krisztológiai szövegében kell keresnünk, ahol Szent Pál arról beszél, hogy Krisztus az elsőszülött minden teremtmény között, és minden benne, általa és érte teremtetett, és hogy az Egyház Krisztus teste. A II. Vatikáni Zsinat Gaudium et spes kezdetű dokumentuma mintegy kihangsúlyozza ennek a szövegrésznek az antropoló-
