Communio, 1999 (7. évfolyam, 1-4. szám)
1999 / 1. szám - Az Atya éve - Batut, Jean-Pierre - Török József (ford.): Mindenható Atyaisten
6 Jean-Pierre Batut nem is valósult meg teljesen, gondoljunk csak a legjellemzőbb kifejezésekre: „Én vagyok az Alfa és az Omega, mondja Isten, az Úr, aki van és aki volt és aki eljövendő, a Pantocrator” (Jel 1,8). „Hálát adunk neked, Pantocrator Úr Isten, aki vagy, aki voltál, mert átvetted a főhatalmat és uralkodói” (Jel 11,17). „Az Úr, Pantocrator Istenünk, átvette az uralmat” (Jel 19,6). Minden esetben paradox megállapításról van szó az eljövendő valóság már tényleges jelenléte fényében. Az itt használt idő prófétikus jellegű, amint az az Égi város nagyszabású, összefoglaló bemutatása, ahol a nap többé nem nyugszik le: „Templomot nem láttam ben. Az Úr, a Pantocrator Isten és a Bárány a temploma” (Jel 21,22). Mialatt a prófécia még a történelmi várakozás keretében fejlődik; az apokaliptikus műfaj sajátossága - Balthasar kifejezése szerint - „széttörni a történelem burkát”7, vagyis nem menekülni belőle, amint az utópia teszi, hanem kijelölni a történelemtúli célt a történelemtől kölcsönzött kifejezésekkel és eszközökkel. így Istennek a világ fölötti urasága, „mindenhatósága” a bibliai kinyilatkoztatás gondolkodásmódja szerint jelenik meg: nem elvont fogalomként, mintegy lehetőségként megtenni ezt vagy azt, lehetőségként minden dolgot, hanem egy értelemgazdag időbeliség kibontakozásában. aminek rendszerint „üdvtörténet” a neve. A Szentírás számára Isten hatalma állandóan (még a teremtéstörténetekben is) időbeli, történelmi kereten belül működik. Ezzel összefüggésben a Biblia világosságot vet az ember válaszának meghatározó szerepére, mert a történelem a szabadságok felmerülésének és feleletadásának a színhelye. Ezeknek félelmetes hatalmuk van arra, hogy Isten szándékát elhajlítsák anélkül, hogy azt eredeti irányától eltérítenék: „Ha mi hűtlenek is vagyunk, ő hűséges marad” (2Tim 2,13). Még szükséges, hogy hiánytalan hűség feleljen az ember oldaláról Isten hűségére. Ez a megtestesülés tétje. Jézusban az emberi szabadság, a harminc évnyi rejtett élet, a három évnyi nyilvános működés, a három napnyi húsvéti esemény időrendi egymást követésében, megadta végül a tökéletes ragaszkodást az Atya kezdeményezéséhez. Ez megtörténvén, az emberi exisztencia keresztül-kasul fiúsított lett, egészen a halál eseményéig. 7 Vö. La Gloire et la Croix HI (Ancienne Alliance), francia ford., 1974, 268.
