Communio, 1999 (7. évfolyam, 1-4. szám)

1999 / 4. szám - Fides et Ratio - Huot, Jean-Claude - Rácz Tibor (ford.): Európa a menekültekkel szemben: az emberi jogok és az államérdek közt

EURÓPA A MENEKÜLTEKKEL SZEMBEN 55 nedéket biztosítsanak nekik. így a boszniai háború alatt szerzett ta­pasztalatok nyomán az Európai Unió által tervezett ideiglenes vé­delmi rendszer világosan látja, hogy az etnikumok közti összetűzé­sek, más egyének által elkövetett üldözések, és az életet veszélybe sodró erős nyomásgyakorlás képviselői nem tartoznak a Genfi Egyezmény alá, ezért egy külön rendezés szükségeltetik. Praktikus érvek vannak fölsorakoztatva annak érdekében, hogy az egyéni el­járásokról le lehessen mondani. Az állandó súlyos veszélynek kitett személyek körének akár öt évig tartó ideiglenes védelmet is ‘előirá­nyoz az új svájci menedéki törvény, nevezetesen a háború vagy polgárháború alatt, vagy állandósult vérengzések idején. A kor­mányzat által határozott és hatályosított ilyen jellegű védelem gya­korlatilag lehetetlenné teszi a nem időhöz kötött menekült státusz igénybevételét. Pedig a menekült státuszra vonatkozó 1951-es egyezmény és a menekült státusz meghatározására szolgáló, alkalmazandó eljárá­sok és feltételek útmutatójának figyelem-felkeltő szövegezése meg­erősíti, hogy az etnikai, vallási és nemzeti csoportjukat ért támadá­soktól menekülő személyek „bőven” lehetnek menekültek még ak­kor is, ha a csoportjukat ért támadásokat ők személyesen nem él­ték át, vagy ha az üldöző személy nem az állam. Az egyezmény szerint minden személy menekült, aki joggal fél attól, hogy üldözött lesz faja, vallása, nemzetisége vagy valamilyen társadalmi csoport­hoz való tartozása vagy politikai nézete miatt, és kívül találja magát azon az országon, amelynek állampolgára és aki nem tud vagy e félelem miatt nem akar támaszkodni ezen ország védelmére. Figyelemreméltó, hogy az Európai Unió visszatér a korábbi me­nedéki törvényekre, kiemelve, hogy a menedék nem egyéni jog, hanem intézményes lehetőség a fogadóország részéről. Ugyan a Genfi Egyezmény nem alkotott külön menedékjogot, de a mene­kültekről megadott egy elvont definíciót és általános értelmezést, amelynek minden alanya megfelelve a feltételeknek, követelheti jogait. Az egyezmény kivonta ezt az anyagot a jogszabályoknak nem megfelelő kormányintézkedések alól. Megszorítóan értelmez­ve az egyezményt és a menekült fogalom meghatározását, az eu­

Next

/
Oldalképek
Tartalom