Communio, 1999 (7. évfolyam, 1-4. szám)

1999 / 2. szám - Isten az Atya - Jáki Szaniszló - Szabó László (ford.): Newmann és az evolúció

NEWMAN ÉS AZ EVOLÚCIÓ

49

bér töredékeit maga Sir Arthur Keith készítette és ásta el épp erre a célra.11

Newman, aki sokat tudott a teológiatörténet szeszélyeiről, nem lett volna ettől meglepve. Nyomon követte, hogyan mutat „az ember vad élő értelme” „bizonyos szörnyű, ősi katasztrófa felé, amelybe az emberi faj belekeveredett”,11 12 és tudta, hogy a tudomány iránti puszta érdeklődés senkit sem változtat az erény és az intellektuális tisztesség mintaképévé. Teljesen tudatában volt a tudományos vagy kvantitatív módszer korlátoltságának („a számítások soha sem csinálnak hőst”, és „senki sem hal meg a saját számításaiért”, írta a Development-ben13, illetve a Grammarben14). Ezért nagyon is egyetértett volna azzal a megfigyeléssel, hogy a csalás sokkal kevésbé gyakori a tudományban, mint más területeken, azon egyszerű okból, hogy a csalást a szokásos kvantitatív módszerekkel könnyű leleplezni. A csalás a tudományban nem nyer magas pénzbeli jutalmat sem. Mivel ennek ellenkezője igaz az üzleti transzakciókban, a csalás a mennyiségekkel ott olyan gyakori, hogy szétfeszíti börtöneinket.

Az a Newman, aki dicsekvés nélkül mondhatta, hogy „nem vétkezett a fény ellen”,15 sohasem csalt abban a formában, hogy megpróbált volna a valóságosnál tudósabbnak tűnni a tudás bármely területén (nem kivéve a darwini evolúciót sem). Még az 1860-as és 1870-es években is, amikor bárki is aligha tűnhetett műveltnek anélkül, hogy ne vett volna részt a Darwinról szóló élénk vitákban, Newman egyszer

11 See F. Spencer, Piltdown: A Scientific Forgery (London: Oxford University Press, 1990), és J. N. Wilford címlapon megjelent elsőpublikációs beszámolója, „Mastermind of Piltdown Hoax Unmasked?” The New York Times, June 5, 1990, p. A1 (continued on p. Cl).

12 Apologia, pp. 320 and 322.

13 Development, p. 314.

14 An Essay in Aid of a Grammar of Assent (Garden City, N. Y.: Image Books, 1955), p. 89. Ez az állítás része egy több oldalas idézetnek Newman 1841-ben írt könyvéből: „Tamworth Reading Room,”.

15 Lásd: Letters and Correspondence of John Henry Newman during His Life in the English Church, ed. A. Mozley (London: Longmans, Green and Co., 1890), vol. 1, pp. 365-66. Ez a mondat Newman Szicíliában elszenvedett'csaknem fatális betegségére vonatkozó első visszaemlékezéseinek része, de teljes joggal alkalmazható későbbi útkeresésére is.