Communio, 1999 (7. évfolyam, 1-4. szám)
1999 / 2. szám - Isten az Atya - Jáki Szaniszló - Szabó László (ford.): Newmann és az evolúció
48 Jáki Szaniszló skolasztikus hagyományának egyre több képviselője megengedi.10 Hogy a „végső módosulást” teljesen egyértelműen valaha is megtalálják-e, egyáltalán nem biztos. Mindenesetre, amit Johnson atya 1934-ben találhatott az ember majomeredetéről, nagyon komplex és nem egy helyen igen csak bizonytalan ismeret volt. Erről szóló beszámolója azt mutatta, hogy az emberi paleontológiát olyan extenzíven tanulmányozta, ahogyan Newman sohasem tette. De Johnson atyával szemben, és annak ellenére, hogy tudása sovány volt az 1860-as és későbbi évek biológiájában és paleontológiájában, Newman megfelelő észrevételeket tudott tenni, amelyek még ma is pozitívan tanulságosak. Ennek a különbségnek a forrása nagyrészt Newman közmondásosan mély tisztelete volt a logika parancsai iránt. Részben ezért, Newmannek éles érzéke volt a ténylegesen hozzáférhető adatok re- videálhatóságához. Ez a revideálhatóság akkor még nagyobb volt, mint manapság. Ez nem akarja azt sugallni, hogy Johnson atya teljesen hiszékeny volt, amikor egyetértett Sir Arthur Keith-nek a Piltdown-i Emberre, az Eoanthropus Dawsoni-ra adott magyarázatával. Ezt a leletet Charles Dawson vidéki ügyvéd és amatőr geológus után nevezték így, aki 1908 és 1912 között Sussex-ben, Piltdown falu határában „fölfedezte” a Piltdown-i Ember néhány maradványát. A magyarázat szerint a Piltdown-i Ember egyáltalán nem mondott ellene a darwini evolúciónak, amint egyes antievolucionisták először állították. Inkább úgy látszott, hangoztatta Sir Keith, hogy az ember evolúciós leszármazását igen bonyolulttá téve, ez a leszármazás összhangban áll a majmok nagyon bonyolult családfájával. így kellett ennek lennie, ha a majmok és az emberek egyaránt a darwini evolúció véletlenszerűségének vannak alávetve. A Piltdown-i Embernek ez a tanulsága kezdettől fogva következett, ha igaz volt az, amit már akkor is gyanítottak, és ami ma már bizonyított, hogy a Piltdown-i Em10 H. Johnson, „The Origin of Man,” p. 65.
