Communio, 1998 (6. évfolyam, 1-4. szám)
1998 / 2. szám - Gál Ferenc emlékezete - Gál Ferenc: Új utak a teológiában
ÚJ UTAK A TEOLÓGIÁBAN 15 előtt a skolasztika fogalmait az éles megkülönböztetések sorozatával akarta tisztázni, most a réginek a meghagyása mellett azt kérdezik, hogy a tételek és fogalmak hogyan függnek össze egymással, s milyen színezetet lehet nekik adni a filozófia, a vallástörténet vagy esetleg a természettudomány oldaláról. A mai ember előtt ugyanis első valóság a technikai és kulturális környezet; amelynek elemeit maga rakta ösz- sze, ezért mindennek ismerni akarja eredetét és rendeltetését. A hagyományos teológiai könyvek üdvtörténeti horizontja a legújabb időkig nem sokban különbözött a középkori teológusokétól. Feltételezték, hogy az első ember és Krisztus között csupán néhány ezer esztendő telt el s a történeti korban az emberiség számszerinti és minőségi lényegét a keresztény Európa alkotja. Eszerint részben az őskinyilatkoztatás, részben az evangélium hirdetése mindig egyszerűvé tette a hit elfogadásának vagy visszautasításának problémáját. Ma már látjuk, hogy az emberiség nagyobb része eddig mindig kívül élt a pozitív kinyilatkoztatás körén, azért a természetfölötti rend megvalósulását nem lehet minden megkülönbözetés nélkül az Ószövetség, illetőleg az Egyház keretével azonosítani. Nem nehéz megállapítani, hogy Szent Ágoston óta az emberre és a természetre vonatkozó teológiai szemlélet erősen az eredeti bűn tanának hatása alatt állt. Ennek homálya alatt sok helyen alig maradt nyoma a Szentírás optimizmusának. Viszont a mai ember kultúropti- mizmusa és alkotó lendülete nem tud megállni a hiánynál, kötöttségnél, sebesülésnél. Minden zsákutcából keresi a kiutat. Az igazság az, hogy az eredeti bűn soha nem volt zsákutca, hiszen Isten kezdettől fogva nemcsak megígérte az orvoslást, hanem a megváltás kegyelmeit elővételezte. A konkrét természet soha sem volt csupán „bukott ter- mészet”, hanem egyben kegyelmileg felemelt természet is. Sőt az a sebzettség, amit eredeti bűnnek nevezünk, maga is új értékeknek háttere és kiinduló pontja. Isten a valóságban ezt az emberi életet és történelmet akarta állandósítani és magához emelni, tehát irgalmának és szeretetének hatását mindenütt fel kell tételeznünk: a keresztség nélkül meghalt gyermekek örök sorsánál, az ún. természetes vallások üdvözítő erejénél stb. A teológia számára ebből az következik, hogy ami erkölcsi és kulturális értéket talál a történelemben, azt úgy tekintse, mint Isten te
