Communio, 1998 (6. évfolyam, 1-4. szám)

1998 / 1. szám - Szentlélek éve - Schipperges, Karl-Josef - Bolberitz Pál (ford.): Vallás és politika

VALLÁS ÉS POLITIKA 55 nyos társadalmi ellenőrzési tényező is, amely hozzájárul a közrend biztosításához a közösségben, azzal az erkölcsi hatással, amelyet ki­fejt.66 A szuverenitás politikai fogalom, s a modem társadalomban sokat hangoztatják a népszuverenitást. De minden szuverenitásnak számolni kell a jog és a jogrend, a döntés és a felelősség problémájá­val. Ezekben pedig ott van az erkölcsi vonatkozás.67 Továbbá a de­mokráciában is jelentkezik a hatalommal való visszaélés veszélye. Ez­zel pedig eljutottunk oda, hogy a politika túlmutat önmagán. Minden politikai tevékenységnek van célja, s az kívül esik magán a politikán. A cél az, hogy kívülről és belülről biztosítsa az emberek együttélését. Azáltal teszi meg, ha biztosítja az emberek szabadságát, egyenlőségét és általában emberi jogaikat. De a politika ezt önmagában nem való­síthatja meg, ezért szüksége van más intézmények együttműködésé­re, elsősorban a valláséra. Arisztotelész szerint az ember politikus lény, de ugyanúgy vallásos lény is, hiszen keresi létének értelmét és megoldását a transzcendens világban. A politika az egész ember szolgálatában áll. A filozófia soha nem vállalta, hogy az egyéni és kö­zösségi élet végső értelméről ítéletet mondjon anélkül, hogy be ne vonta volna a vallás és az erkölcs szempontjait. Ha politikáról van szó, akkor abba belevonjuk az emberi együttélés minden problémá­ját. Magát a politikát csak akkor értjük meg, ha az egész emberi létet elemezzük. Tévedés volna a politikát úgy felfogni, mint pusztán technikai eszközt a társadalom megszervezéséhez. Fordította: Bolberitz Pál 66 H. Lübbe, u.o. 84. 67 J. Freund, u.o. 150.

Next

/
Oldalképek
Tartalom