Communio, 1998 (6. évfolyam, 1-4. szám)
1998 / 1. szám - Szentlélek éve - Ratzinger, Joseph - Győrffy Andrea (ford.): Párbeszéd a vallások között
32 Josef Ratzinger magunkon. De ha nem veszem tudomásul, hogy én a világgal együtt teremtmény vagyok, azaz csak érzelmeimmel közeledem a végtelenhez, akkor elmosódik a vallás legfőbb tényezője, a függés. Ugyanez érvényes a történelemre is. Ha Isten nem érintkezik a világgal, ha nem irányítja azt saját tervének megfelelően, akkor a világnak sincs köze Istenhez. Cselekvéseinkben magunkra maradunk, és az erkölcs is a mi alkotásunk, nem egy magasabb hatalom akaratához való igazodás. Sőt az értékrendet is mi alakítjuk ki. Az ilyen erkölcs elveszti kötelező erejét. Isten imádása sem egyéb, mint elmerülés a lét titkába. Ezzel szemben a keresztény hit Istent személynek, teremtőnek vallja és az erkölcs nem más, mint igazodás az ő akaratához. A hit pedig az élő Isten elfogadása. Itt tehát a párbeszédet a legalapvetőbb dolgok értelmezésénél kell kezdeni. 4. A pragmatikus modell Lehet-e egy gyakorlati modell az ökumenizmus számára olyan megoldás, amely megfelel a modern világ követelményeinek és a vallás tárgyi adottságainak? A gyakorlati modell azt jelenti, hogy együtt dolgozunk a békéért, az igazságosságért és a természet megőrzéséért. Ám itt is hamar jelentkezik a rövidzárlat. Természetesen a béke és az igazságosság fontos része a vallásnak. De a vallás tartalma ennél sokkal több: függés a Teremtőtől és remény az üdvösségben. A békét, az igazság szolgálatát és a természet megőrzését ebből a hitből kell levezetni. A társadalmi kérdések megoldása sok konkrét körülménytől függ, s azokat sem lehet közvetlenül az Istenhez fűződő kapcsolat alapján rendezni. Tehát itt sem lehet egy utat megjelölni, amit a vallásoknak el kellene fogadniuk. Ez ideológiai diktatúra volna. A vallást nem lehet alárendelni a gyakorlati politikai-gazdasági céloknak. Istent nem használhatjuk fel eszköznek emberi célok eléréséhez. A vallások törekedhetnek arra, hogy az emberiséget az együttműködés révén boldogabbá tegyék. De arra is szükség van, hogy az egységet az egy Isten szeretetében erősítsék.11 Isten szeretete viszont * ii J. A. Cuttat, Begegnung der Religionen, 84.