Communio, 1998 (6. évfolyam, 1-4. szám)

1998 / 4. szám - Vedd a Szentlelket - Guitton, Jean - Török József (ford.): Isten és a tudomány (Részlet)

54 Jean Guitton vallás az eszét használó tudományos kutató számára az 1927-es év tá­ján lehetségessé vált.” J. G. - A kortárs gondolkodás történetében ez az 1927-es eszten­dő egyike a legfontosabbaknak. A metarealista filozófia előrelendülé­sét jelzi. Ez az az év, melynek folyamán Heisenberg kifejtette a bi­zonytalanság alapelvéről vallott nézetét, ez az év, amikor Lemaitre ka­nonok taglalta a világegyetem tágulásáról szóló nézetét, s Einstein ek­kor állt elő az egymezős elméletével, Teilhard de Chardin ekkor tette közzé munkássága első, fontosabb műveit. Ez a koppenhágai kong­resszus éve, amely a kvantumelmélet hivatalos megalapozását jelzi. Nemde jellemző, hogy ezek az episztemológiai földrengések pro­vokálták a tudomány embereit? Maguknak a filozófusoknak is föl kell tenni a kérdést ezeknek a mélyreható változásoknak az igazi jelentésére vonatkozóan, s neveze­tesen felelni kell erre a kérdésre: mit akar nekünk mondani a tudo­mány? Mik az új értékek, melyeket javasol, s mennyiben fog hozzájá­rulni a világ új látásmódjának kidolgozásához? Azért, hogy erre a kérdésre felelni tudjunk, a metarealista állás­pontot kell elfogadnunk: a tudomány visszahatásai a filozófia mezején végre először eszközökkel szolgálnak ahhoz, hogy szintézist lehessen létrehozni a materializmus és a spiritualizmus között, hogy ki lehessen engesztelni a realizmust az idealizmussal: az immanens valóság, amit mi befogadunk, ekkor csatlakozik a transzcendens princípiumhoz, ami a föltevés szerint keletkezésének oka. Emlékezzünk csak arra, hogy a spiritualizmus filozófusai egybe­hangzóan tagadják az emberi lélek anyagi eredetét, azt állítva, hogy a gondolat az univerzum anyagot megelőző adottsága. Közülük egye­sek, a legszélsőségesebbek még az anyag autonóm létét is tagadják. Hozzájuk tartozik Berkeley is, aki számára az univerzum nem más, mint Isten képmása. I. I. B. - Leibniz monádjai ugyancsak a spiritualizmus megnyilvánu­lása?

Next

/
Oldalképek
Tartalom