Communio, 1998 (6. évfolyam, 1-4. szám)
1998 / 4. szám - Vedd a Szentlelket - Guitton, Jean - Török József (ford.): Isten és a tudomány (Részlet)
ISTEN ÉS A TUDOMÁNY 55 J. G. - Igen, de a végletekig hajtva. Leibniz filozófiai rendszere egyfajta objektív spiritualizmushoz vezet abban a mértékben, ameny- nyibe föltételezi az emberi öntudattól különböző és attól független, „objektív” spirituális alap létezését. Ez az objektív spirituális alap semmi más, mint Hegel Abszolút Ideája, vagy egyszerűbben: Isten. Ebben az esetben Isten az univerzummal szemben transzcendens, és nem lehet azzal összetéveszteni. G. B. - Itt fölvetődik egy kérdés: ha az univerzum egy transzcendens Létező létén nyugszik, hogyan lehet eljutni ehhez a Létezőhöz? Valójában nem vagyunk elvágva az univerzum igazi lényegétől? I. B. - Az idealista áramlatok ezt a nézőpontot fejtették ki. Az idealizmus neve alatt csoportosulnak azok a filozófiák, amelyek szerint a valóság „önmagában” nem ismerhető meg: a külső világ egyedüli bizonyossága a mi észlelésünkben, a színek, az ízek, a formák, a dimenziók érzetében rejlik. Attól a naptól kezdve, amikor megszülettünk, belénk oltják, hogy a világról közös felfogással, ismeretekkel kell rendelkeznünk. Amit egy ember faként, virágként, folyóként érzékel, azt minden embernek faként, virágként, folyóként kell érzékelnie. Ez az „önmagában” lévő világba vetett közös hiedelmeink egyenes következménye. A kibernetikus Heinz von Foerster azt állítja, hogy az emberi szellem nem azt érzékeli, ami ott van, hanem azt, amit ott lenni hisz. A látóképességünk a retinahártyától függ, ami a külső világ fényeit elnyeli, majd a jeleket átadja az agynak. Egyébként ugyanez a séma érvényes valamennyi szenzoriális érzékelésünkre. Mégis, a retinahártya nem fogja föl a színt - magyarázza Foerster -, vak az inger minőségére, csak a mennyiségére érzékeny. „Ennek nem szabadna a meglepetés erejével hatnia, teszi hozzá, mert igazából nincs se fény, se szín önmagában: csupán elektromágneses hullámok vannak.” Éppúgy nincsen sem hang, sem zene: csupán a légnyomás pillanatnyi változásai a dobhártyánkon. Nincsen se hideg, se meleg: csu-
