Communio, 1998 (6. évfolyam, 1-4. szám)

1998 / 1. szám - Szentlélek éve - Waldenfels, Hans - Gál Ferenc (ford.): A vallások tanítása az üdvösségről

24 Hans Waldenfels megvilágosodás által lehet legyőzni. Erre vonatkozólag négy alapkö­vetelményt, négy utat jelölnek meg. A fokozatok ezek: a szenvedés megtapasztalása, megokolása, legyőzése és a legyőzéshez vezető út helyes kiválasztása. Ebben az utóbbiban találjuk meg a buddhizmus összefoglalását. Ezzel a tanítással a buddhizmus eltávolodott a korabeli hinduizmus szertartásaitól, a Védák áldozati tanításától és teológiájától. Azonkívül áttörte a kasztrendszer vallásilag megalapozott hierarchiáját is. Bizo­nyos értelemben Buddha az embert magára hagyta vívódásaival. Nyolcszoros utat ajánl a radikális bensőség, a befelé nézés elsajátítá­sához. Az embernek önmagát kell megtapasztalnia, hogy új módszert találjon a világ dolgaival és az emberekkel való együttéléshez. De a buddhizmus különféle iskolái ezt is más és más módszerekkel valósít­ják meg. A maguk módján értelmezik a megvilágosodást, a szabad­ságot és nirvánát, a végső állapotot. Az emberi szavak csak kísérletek arra, hogy a kimondhatatlant érzékeltessék.19 Mindenesetre az álta­lában negatív kifejezéseket nem szabad úgy értelmezni, hogy azokból valamilyen világfájdalom és pesszimista beállítottság származzék. Ezeket inkább pozitív tapasztalás eredményének kell tekinteni. A nyugatiakat a buddhizmus felé inkább az istennélküli nyelvezet, az egyénnek a minden negatívum ellenére való kiemelése és a fel­szabadultnak látszó erkölcsi felfogás vonzza. A keresztényekkel való párbeszédben erősen hivatkoznak a szeretet, az együttérzés kifejezé­sére, amiben az igazi bölcsességet látják.20 A párbeszédnek azonban tisztázni kellene a személyes Isten fogalmát és az embernek a hozzá való viszonyát. Arra is vigyázni kell, hogy a személyes hasonlóságot Istenről az emberre visszük-e át, mint a kereszténység hirdeti, vagy az emberről az istenségre, ahogy a buddhizmus csinálja. A különbség nagyon is érezhető. Hasonló az eset a Szentháromság titkánál. A kereszténységben az oszthatatlan egy isteni lényeg hordozza a sze­mélyes relációt, a három én-t, a buddhizmusban viszont három kü­19 Th. Immoos, Fernöstliche Weisheit, Mainz, 1985, 289 kk. 20 H. Waldenfels, Begegnung der Religionen, 167.

Next

/
Oldalképek
Tartalom