Communio, 1998 (6. évfolyam, 1-4. szám)
1998 / 3. szám - Veni Sancte Spiritus - Jáki Szaniszló - Szabó László (ford.): Newman és a tudomány
NEWMAN ÉS A TUDOMÁNY 65 azt, hogy nagyképűsködnek olyan dolgokban, amelyeknek semmi közük sincs tudományos szakértelmükhöz. A VI. levélben Newman az ötödik negatív tulajdonságot tárgyalja, nevezetesen azt, hogy a fizikai tudomány nem a cselekvés elve. Néhány gyöngyszem mondatban annak a velejét adja, amelyet évekkel később a Grammar of Assent (A beleegyezés nyelvtana) c. művében fejtett ki. Vegyük például a következő mondatot: „Azt állítom, hogy senki sem fog meghalni saját számításaiért; az ember realitásokért hal meg.” Galilei volt Newman eszében? Vagy ez a mondat nem vonatkozik még inkább Galilei azon alig hősies csodáiéira, akik azért siránkoztak, hogy nem vállalkozott a vértanúságra? Vagy nézzük a következő mondatot: „A logicistákat jobban érdekli az, hogyan kell helyesen következtetni, mint a helyes következtetésre eljutni”. Ez dióhéjban mutatja a logikai pozitivizmus összeomlását. A. J. Ayer professzor akaratlanul is ezt ismerte el, amikor bevallotta a BBC-ben: a logikai pozitivizmus fő tévedése az volt, hogy benne majdnem minden téves volt.21 Az összes logikai pozitivistáknál, akik azt állították magukról, hogy tudományos filozófusok, sokkal logikusabb volt Newman, amikor megjegyezte: „Ha a tudományos ismerettel és okoskodó bizonyítással kezdjük, vagy bármilyen nagy súlyt helyezünk ezekre mint a személyes kereszténység alapjaira, vagy könyvtárakkal és múzeumokkal akarjuk erkölcsössé tenni az embert, akkor legyünk következetesek és tekintsük a kémikusokat szakácsainknak és az ásványtantudósokat kőműveseinknek”. Azzal összehasonlítva, amit a vallás nyújt a reális embernek, Newman jogosan beszélhetett a „tudomány kis fröccséről”. Mindebben a tudománytörténészek és tudományfilozófusok hatékony jelzést találhatnak, amelyet kiterjedten lehet illusztrálni a fizika történetéből. A nagy fizikusok életrajzai, például egy Schrö- dingerről szóló kötet szenzációsan hedonisztikus részleteivel, aranybányái lennének az ilyen illusztrációknak. Einstein semmiféle erőt nem merített a fizikából, amely megóvta volna őt, egyik fontos életrajzírója, Abraham Pais szavaival, hogy minősíthetetlenül kezeljen két nőt, első és második feleségét. Bár nagy fizikusok voltak, Lenard síkra 21 B. Magee, Men of Ideas: Some Creators of Contemporary Philosophy (British Broadcasting Corporation, London, 1978) p. 131.
