Communio, 1997 (5. évfolyam, 1-4. szám)
1997 / 4. szám - Krisztus az idők teljessége - Jáki Szaniszló: A tudomány bibliai alapjai
46 JÁK1 SZANISZLÓ A Teremtés 1 három lépésben ismétli, hogy Isten alkotott mindent, és pedig mindegyik alkalommal egy szókifejezéssel élve. Ilyen szókifejezés a magyarban a „pénzt, paripát, fegyvert”, ami a hadviselés három legfőbb kelléke elsorolásával arra a mindenre utal, ami szükséges egy háború sikeres kivitelezéséhez. Amikor a Biblia azt mondja, hogy Isten megteremtette az eget és a földet, a héber világkép két főrészére utal, mégpedig azért, hogy ezzel kifejezze azt, hogy mindent az Isten teremtett. Ugyanezt a módszert követi a Biblia a második és harmadik napon, amikor a két főrész, az ég és a föld, speciális megalkotásáról számol be. Ugyanez a Teremtés 1 fő mondanivalója, amikor a negyedik és az ötödik napon bemutatja a két főrész fődíszeinek megalkotását. A cél mindegyik esetben az, hogy rámutasson arra, hogy Isten teremtette azt a teljességet, ami a minden, vagyis az univerzum. A Biblia sehol sem sugallja, hogy a hat napot hat geológiai korszaknak lehet venni, sem azt, hogy a modern biológia faj fogalmát beleolvassuk oda, ahol a Teremtés 1 arról beszél, hogy Isten az élőlényeket saját fajuk szerint teremtette. Addig, amíg a Bibliát így diszkreditáljuk első fejezete félremagyarázásával, ne csodálkozzunk azon, hogy majdnem lehetetlen elfogadtatni a szekularista világgal a legalapvetőbb bibliai tant: a mindenség Istentől való teljes függését. Ami ezt a függést illeti, a Bibliában az égbolt és a csillagok egy szinten vannak a sáros földdel. Ebben a bibliai világ- szemléletben és egyedül ebben volt lehetséges azt a nézetet elfogadni, hogy az eget és a földet ugyanazok a törvények kormányozzák. Ezt nem volt lehetséges megtenni abban a világszemléletben, amely az összes régi kultúrát uralta. Az égi mindegyikben isteni volt, magasztos státuszának megfelelő törvényekkel. A görögök a rájuk jellemző szabatossággal fogalmazták meg mindennek a logikáját Éppen ez az oka annak, hogy a tudomány a régi görögök körében halvaszületett, bár őket tartják a modern ésszerűség modelljeinek. A görög miliőben lehetetlen, sőt ténylegesen szentségtörés volt azt feltenni, hogy a Hold mozgását az égen és az alma esését a földön ugyanaz a törvény kormányozza. Newton számára azonban lehetségesnek bizonyult, mivel ő az ősrégi keresztény hit haszon- élvezője volt. Ez keresztény abban az értelemben, ahogy a Biblia szerint Krisztus Isten egyszülött Fia. Amint egy művelt római vagy görög szembesült ezzel a tétellel, élete legnagyobb értelmi kihívásával szembesült, eltekintve az erkölcsi kihívástól, amit a kereszténység elfogadása jelentett. Ugyanis a görög-római ókorban a monogenész (egyszülött) szó magának az univerzumnak, a világegyetemnek neve is lehe-
