Communio, 1997 (5. évfolyam, 1-4. szám)

1997 / 4. szám - Krisztus az idők teljessége - Jáki Szaniszló: A tudomány bibliai alapjai

A TUDOMÁNY BIBLIAI ALAPJAI 47 tett. Tehát egy pogány, aki megtérni készült, kénytelen volt szembenéz­ni a következő választással: vagy Jézus Krisztus az egyszülött, vagy a világ az. Másszóval a keresztény hit és a panteizmus egymást kölcsö­nösen és konkréten kizárta, mégpedig Jézus Krisztus kézzelfogható embersége miatt. Ezért van az, hogy csak az igazi keresztény hit, és egyedül ez képes ellenállni a természetimádás faltörő kosának. A hit Jézusban, akiben az Atya mindent teremtett, az a hit, amely tényleges, konkrét ellenállást követel azon erőfeszítésekkel szemben, amelyek az univerzumot oly szükségszerű létezőnek próbálják bemu­tatni, amely nem létezhet másképpen, mint ahogyan ténylegesen léte­zik. Ezek az erőfeszítések még ma is képesek a tudományt zsákutcá­ba vezetni. Kétezer évvel ezelőtt ilyen erőfeszítések vezettek a tudo­mány halvaszületéséhez a görögök között. E bonyolult témának csupán egy vonását tárgyalhatjuk meg itt. Ez a vonás ahhoz a bibliai, keresztény hithez kapcsolódik, miszerint a vi­lág időben teremtetett. Isten természetesen öröktől fogva is teremthet­te volna a világot. Sem a bölcselet, sem a tudomány nem tudja eldön­teni, hogy Isten ténylegesen öröktől fogva, vagy időben teremtette-e a világot. Azt, hogy ténylegesen öröktől fogva teremtette-e Isten a vilá­got, a tudomány csak úgy tudná eldönteni, ha öröktől fogva megfigyel­hette volna a világ létezését, azaz egy olyan megfigyelés vagy kísérlet birtokában lenne, ami az egész örökkévalóságon át tart. Egy ilyen kí­sérlet kivitelezéséhez hétalvó tudósok végtelen sorára lenne szükség, aminek föltevése is mosolyogtató abszurdum. A Biblia sugallja és a keresztény hitrendszer kifejezetten állítja, hogy a világ időben teremtetett. Ez annyit jelent, hogy a kozmikus múlt vé­ges. Azt, hogy milyen hosszú ez a múlt, senki sem tudja. Tudjuk, hogy fizikai folyamatok már 15 milliárd év óta tartanak. De nincs az a tudo­mány, amely meg tudná határozni a fizikai létezés első pillanatát. Azért, hogy ezt a tudomány megtegye, meg kellene figyelnie az átmenetet a nem létből (a semmiből) a jétbe. Ez az átmenet azonban nem fizikai, hanem metafizikai folyamat és ezért megfigyelhetetlen. Lehetővé tenni a tudományt. A tudomány a keresztény hitnek kö­szönhette azt a szikrát, amely lehetővé tette a newtoni fizikát. Ez a fi­zika a mozgás három törvényén nyugszik. Amint megfogalmazták eze­ket a törvényeket, olyan fizika volt kéznél, amely attól a ponttól kezdve a saját elvei erejéből fejlődött tovább. Haladásának semmi sem szabhat határt, fejlődésének soha sincs vége, és nincs határa azoknak az áru­cikkeknek sem, amelyeket közrebocsát a neokapitalizmus szabad és ugyanakkor nem igazán szabad piacainak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom