Communio, 1997 (5. évfolyam, 1-4. szám)
1997 / 4. szám - Krisztus az idők teljessége - Jáki Szaniszló: A tudomány bibliai alapjai
A TUDOMÁNY BIBLIAI ALAPJAI 47 tett. Tehát egy pogány, aki megtérni készült, kénytelen volt szembenézni a következő választással: vagy Jézus Krisztus az egyszülött, vagy a világ az. Másszóval a keresztény hit és a panteizmus egymást kölcsönösen és konkréten kizárta, mégpedig Jézus Krisztus kézzelfogható embersége miatt. Ezért van az, hogy csak az igazi keresztény hit, és egyedül ez képes ellenállni a természetimádás faltörő kosának. A hit Jézusban, akiben az Atya mindent teremtett, az a hit, amely tényleges, konkrét ellenállást követel azon erőfeszítésekkel szemben, amelyek az univerzumot oly szükségszerű létezőnek próbálják bemutatni, amely nem létezhet másképpen, mint ahogyan ténylegesen létezik. Ezek az erőfeszítések még ma is képesek a tudományt zsákutcába vezetni. Kétezer évvel ezelőtt ilyen erőfeszítések vezettek a tudomány halvaszületéséhez a görögök között. E bonyolult témának csupán egy vonását tárgyalhatjuk meg itt. Ez a vonás ahhoz a bibliai, keresztény hithez kapcsolódik, miszerint a világ időben teremtetett. Isten természetesen öröktől fogva is teremthette volna a világot. Sem a bölcselet, sem a tudomány nem tudja eldönteni, hogy Isten ténylegesen öröktől fogva, vagy időben teremtette-e a világot. Azt, hogy ténylegesen öröktől fogva teremtette-e Isten a világot, a tudomány csak úgy tudná eldönteni, ha öröktől fogva megfigyelhette volna a világ létezését, azaz egy olyan megfigyelés vagy kísérlet birtokában lenne, ami az egész örökkévalóságon át tart. Egy ilyen kísérlet kivitelezéséhez hétalvó tudósok végtelen sorára lenne szükség, aminek föltevése is mosolyogtató abszurdum. A Biblia sugallja és a keresztény hitrendszer kifejezetten állítja, hogy a világ időben teremtetett. Ez annyit jelent, hogy a kozmikus múlt véges. Azt, hogy milyen hosszú ez a múlt, senki sem tudja. Tudjuk, hogy fizikai folyamatok már 15 milliárd év óta tartanak. De nincs az a tudomány, amely meg tudná határozni a fizikai létezés első pillanatát. Azért, hogy ezt a tudomány megtegye, meg kellene figyelnie az átmenetet a nem létből (a semmiből) a jétbe. Ez az átmenet azonban nem fizikai, hanem metafizikai folyamat és ezért megfigyelhetetlen. Lehetővé tenni a tudományt. A tudomány a keresztény hitnek köszönhette azt a szikrát, amely lehetővé tette a newtoni fizikát. Ez a fizika a mozgás három törvényén nyugszik. Amint megfogalmazták ezeket a törvényeket, olyan fizika volt kéznél, amely attól a ponttól kezdve a saját elvei erejéből fejlődött tovább. Haladásának semmi sem szabhat határt, fejlődésének soha sincs vége, és nincs határa azoknak az árucikkeknek sem, amelyeket közrebocsát a neokapitalizmus szabad és ugyanakkor nem igazán szabad piacainak.
