Communio, 1997 (5. évfolyam, 1-4. szám)
1997 / 4. szám - Krisztus az idők teljessége - Jáki Szaniszló: A tudomány bibliai alapjai
JÁKI Szaniszló A tudomány bibliai alapjai A tudományt meg lehet határozni mint a józan ész kifinomult formáját, bár sokszor túlzottan kifinomultnak bizonyul. Több alapvető tudományos törvény értelmét természetesen jól ki lehet fejezni a józan ész fogalmaival. A termodinamika három törvényének teljes értelme megadható a következő állítással: először, a játszmát nem lehet megnyerni; másodszor, a játszmát nem lehet döntetlenül befejezni; harmadszor, a játszmából sohasem lehet kibújni. E három törvény szerint minden fizikai folyamat egy végső abszolút nyugalmi állapot felé irányul. Ez akkor is igaz, ha a világ jelen kitágulását összehúzódás fogja követni. A következő kitágulás-összehúzódás ciklus nem lesz annyira energikus, és az utána következő még kevésbé. A fizika, a természettudományok legegzaktabb formája azt üzeni, amennyiben bármit is üzen, hogy minden fizikai esemény lényegében egyirányú, egyenes vonalú folyamat. Nem a tudósok voltak az elsők, akik felismerték, hogy valóban ez a helyzet. Lényegében a Biblia jelentette ki, hogy minden folyamat egy irányban halad. Először jön a teremtés, azután a kozmikus és emberi történelem, ami az utolsó ítélet felé menetel, és ezt a mindenségnek egy „új égbe és földbe” való átváltozása zárja le. Bárhol is találkozunk ezzel az egyirányú és egyenes vonalú világ- szemlélettel, mindig a Bibliát találjuk a háttérben. Ezt akkor fogjuk legjobban értékelni, ha a régi pogány kultúrák világszemléletére gondolunk. Mindegyiküket az a hit uralta, hogy minden vég nélkül meg fog ismétlődni, ami pontosan az örök visszatérés eszméje. Sajnos, erről csak alkalmasint hallunk. Még kevésbé hallunk arról, hogy ez a hit volt az oka annak, hogy a tudomány halvaszületett minden régi kultúrában és gyakran nagyon is drámai módon. Mintegy harminc éve fogalmaztam meg a „tudomány halvaszületése” („the stillbirths of science”) kifejezést, ami egyáltalán nem ragadta
