Communio, 1997 (5. évfolyam, 1-4. szám)
1997 / 3. szám - Tedd ide kezed - Lobkowicz, Nikolaus - Gál Ferenc (ford.): A vallási tapasztalás
4 James szerint a vallás azt jelenti, hogy „felismerjük magunkat mint személyt, aki vonatkozásban áll olyan valakivel, akit valamilyen értelemben isteninek tekintünk.”4 Vagyis a vallási tapasztalás elsősorban önmagunk megtapasztalása. Nem az istenit tapasztaljuk meg, hanem a hozzá való viszonyunkat. Ezzel Aquinói Szent Tamás is egyetértene, bármennyire különösen is hangzik. Ő azonban a religio szón nem vallást értett, hanem azt az erényt, amellyel Isten előtt meghódolunk és megadjuk neki a kellő tiszteletet.5 Ő tagadja, hogy az emberben lenne nem érzékeken nyugvó intuíció, vagyis a konkrét valóságnak az értelem által közvetlenül történő megragadása, két kivétellel: saját tudatunk felismerése és a misztikus tapasztalás. Vagyis Kanttal megegyezik abban, hogy a valóságot közvetlenül csak érzékeinkkel fogjuk fel, kivéve öntudatunk megismerését és a természetfölötti valóság átélését a kegyelem segítségével. Ezért nem véletlen, hogy a katolikus teológiai lexikonokban nem található a vallási tapasztalás címszó. A Lexikon für Theologie und Kirche-ben, Gustav Siebert csak általánosságban beszél tapasztalásról, mégpedig skolasztikus módszerrel, A. Halder pedig, a „szent” címszó alatt.6 A régebbi nagy francia lexikonban H. Pinard-nak van hosszabb cikke az Experience religieuseről.7 Ő a reformációból kiindulva fejtegeti a témát, különös tekintettel a későbbi pietista hatásra. Ott ugyanis változott az Egyháznak és a szentségeknek az értelmezése. Ha a kereszténnyé levés nem a keresztség és az Egyház révén jön létre, akkor döntő kritérium csak a megtérés élménye lehet. Az ember azáltal győződik meg Krisztus tanítványaihoz való tartozásáról, hogy megéli az „irgalmas Isten” közelségét. Ezt Schleiermacher kimondottan az érzelem világába utalta, s őt mások is követték. A folyamat tovább gyűrűzött az amerikai szektákban, s néha a karizmatikus mozgalmakban is. Olykor igyekeznek megkülönböztetni a lélektani hatást és a Szentlélek hatását, de ezen a téren ingatag talajon állnak. Annak a takarékosságnak, amellyel a katolikus teológiai hagyomány a tapasztalás fogalmát kezelte,8 megvolt az oka. Vallották, hogy a tárgyilagosságot a fogalomból kell levezetni, nem az élményből, hiszen mindig feltehető a kérdés, hogy valóban tapasztalásról van-e szó, vagy 4 W. James, Die Vielfalt religiöser Erfahrung, Frankfurt 1979, 41. 5 S. Th. I-II. 60., 3. 6 Band 3, 978. 7 Dixionnaire de Théol. Catholique, 1913, Bd 5. 1786. ® Denzinger-Schönmetzer féle Enchiridionban csak a modernizmussal kapcsolatban található a „tapasztalás’ fogalom.
