Communio, 1997 (5. évfolyam, 1-4. szám)

1997 / 2. szám - A remény nem csal meg - Ratzinger, Joseph - Török József (ford.): Felkészítés a papságra

50

Mire való tehát a szeminárium? Miként történjen ma a papnevelés? Az idézett szentírási részletben mindenek előtt élő kövekből egybeálló lelki templom építéséről van szó. A Szentírásban a templom, pontosabban a „ház”2 (a görögben oikosz pneumatikosz, a latinban domus spirituális áll, a fordító megjegyzése) kevésbé valamely, kőből egyberótt épületre utal, mint inkább a rokonságra, családra. Ennek hatása él tovább ma is, amikor uralkodóházakról (Ausztriai-, Lotharingiai-ház, vagy éppen: Árpád-ház, a fordító kiegészítése) beszélünk. A megkeresztelteknek annak ellenére, hogy eredetileg nem ismerték egymást, egy családot kell alkotni, Isten családját. Ennek az átalakulásnak pontosan a szemináriumban lenne a helye, hogy a jövendő pap majd a maga során a plébániáján vagy más szolgálati helyen képes legyen az embereket egybegyűjteni egyetlen családba, Isten éltető közösségébe. Ez a templom-ház a „lelki” jelzővel ékes. Ez nem jelenti azt, amit a modern nyelvhasználatok sugallnak, vagyis nem tiszta képzelgésről, valami megfoghatatlan, sőt valóságtartalmat nélkülöző értelemről van szó. A „lelki” szó a Szentlélekkel áll kapcsolatban és arra a teremtő erőre vonatkozik, amely nélkül semmi valóság nem lenne. Következésképpen csakis a lelki ház, a Szentlélek éltette ház lehet valóságosnak minősíthető ház. A rokonság, amely a Szentlélektől származik, erősebb, élőbb és szorosabb köteléket jelent, mint az egyszerű vérrokonság. Az így egybegyűltek, mert a Szentlélek mindegyiküket megérintette, közelebb állnak egymáshoz, mintha bármely más módon lennének egymás rokonai. János evangéliuma ezért beszél azokról, akik hisznek a Logosz nevében és új származással büszkélkedhetnek: „Aki nem vérből, sem a test ösztönéből, sem a férfi akaratából, hanem Istenből született” (1,13). így épül ki a kapcsolat azzal, Aki nem férfi akaratából, hanem a Szentlélek erejéből született: Jézus Krisztussal. Lelki „házzá” leszünk, ha a házból, Jézus családjából származunk. íme, ez adja meg a belső egybe- csengést, az új jelet, az élet új értelmét, s ez erősebb minden természetes különbözésnél, és igazi, belső rokonságot teremt. Amint az Egyház és minden család is, a szeminárium mindig a megvalósulás folyamatában van. Egésznek, késznek és végérvényesnek a szeminárium csak

2 Vö. O. Michel, oikoss, in: ThWNT V, 122-166, főként 113 köv.; H.A. Hoffner, bajit, in: Theol. Wörterbuch zum AT I, 629-638; M. Wodke, Oikos in der Septuaginta. Erste Grundlage, in: O. Rössler ed., Hebraica, Berlin, 1977, 59-140, főként 60 köv.