Communio, 1996 (4. évfolyam, 1-4. szám)

1996 / 1. szám - Isten és császár - Pucelj, Jose - Győrffy Andrea (ford.): Egyház és állam

EGYHÁZ ÉS ÁLLAM 31 küldetésénél és természeténél fogva nincs kötve semmilyen emberi formához, politikai, gazdasági vagy társadalmi rendszerhez. Ugyanak­kor az Egyház nem vár az államtól semmiféle kiváltságot vagy kedvez­ményt. Azokban az államokban, amelyekben megszerzett jogai van­nak, kész azokról lemondani, ha úgy tűnik, hogy azok miatt tanúság­tételének tisztasága kétségbe vonható, vagy a megváltozott körülmé­nyek új szabályozást követelnek.13 Az Egyház csupán egy jogot igényel: Krisztus Evangéliumát hirdet­ni, továbbá azt, hogy erkölcsi ítélettel felléphessen az emberi jogok megsértése ellen. Állásfoglalása ez: „Mindig és mindenütt legyen meg a joga, hogy igazi szabadságban hirdethesse a hitet, előadhassa szociális tanítását, akadálytalanul teljesíthesse küldetését az emberek között, és hogy erkölcsi szempontból ítéletet mondhasson a politikai rendszer vonatkozó dolgairól is, amennyiben azt követelik az ember alapvető személyi jogai vagy a lélek üdvössége” (Egyház a világban 76). Ezért nem beszélhetünk az Egyház politizálásáról, ha alapítójához hűen erkölcsi Ítéletet mond az Egyház és az állam viszonyáról, ha az nincs összhangban az Evangélium szellemével, vagy akadályozza az emberi társadalom fejlődését. Ha ugyanis az ember vallásos dimenzi­ója tagadhatatlan tény és pozitív érték, akkor joga van a nyilvánosság­hoz, továbbá ahhoz, hogy tiszteletben tartsák, mint a világnézet sza­badságát. A kereszténység mint vallás különben is túlságosan ösz- szenőtt az európai kultúrával ahhoz, hogy jogait semmibe vegyék.14 Fordította: Győrffy Andrea 13 O. Mell-Breuning, Gerechtigkeit und Freiheit, 1985. 103. 14 E. W. Böckenförde, id, m. 82.

Next

/
Oldalképek
Tartalom