Communio, 1996 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1996 / 1. szám - Isten és császár - Straub, Eberhard - Győrffy Andrea (ford.): Világi hatalom és isteni dicsőség
Eberhard STRAUB Világi hatalom és isteni dicsőség Az Egyháznak nincs kimondott politikai hitvallása. Minden szervezett hatalom evilági képződmény (ßgura huius mundi), emberi jogú jelenség. Mint ilyen tiszteletet érdemel - mint ahogy az Egyház már a császári Rómának is megadta a tiszteletet - s az Egyház igyekezett is mindig együtt élni a mindenkori hatalmi berendezkedéssel. Egyik államforma sem előfeltétele az Egyház működésének a világban. Krisztus maga elismerte a fennálló rendszert, a Római Birodalmat, s ezzel irányt szabott a kereszténységnek. Az Egyház nem fejezte ki a véleményét, hogy a sok államforma közül melyiket tartja előnyösebbnek. Kapcsolatot tart velük, amíg fennállnak és elismeri a változást is. Az Egyház ellenben ugyanaz akar maradni és teljesíteni akarja küldetését. Igazi politikai teológia tehát nincs, legföljebb felhívás van a keresztényekhez, hogy keresztény módon éljenek, s így járuljanak hozzá a világ megszenteléséhez. A hatalom képviselőivel is csak azért köt szövetséget, hogy tagjai számára biztosítsa a keresztény élet lehetőségét, egyénileg és közösségben. így a keresztény embernek sincs átfogó politikai feladata. Azt az „egy szükségest” kell keresnie, amit Krisztus emlegetett, s nem szabad véglegesen elvesznie az evilági dolgokban. A politikai rendszerekben közös az a vonás, hogy nem saját múlandóságukat hangoztatják, hanem inkább azt, hogy sziklára épültek, nem homokra. Ezért szükséges, hogy a mindenkori politikai szervezetet együtt nézzék a világ metafizikai képével. Az állam a változó dolgok folyamatában mégis valamilyen állandóságot akar megvalósítani. Meg akarja örökíteni magát és ezzel tiszteletet ébreszteni maga iránt. A korai Egyház olyan környezetben fejlődött, amely megszokta, hogy a politikai rendet szoros kapcsolatba hozza az istenekkel. Rómának Jupiter Optimus Maximus adta a feladatot, hogy a világot uralma alá hajtsa és a népeket a római béke légkörében