Communio, 1996 (4. évfolyam, 1-4. szám)

1996 / 1. szám - Isten és császár - Straub, Eberhard - Győrffy Andrea (ford.): Világi hatalom és isteni dicsőség

Eberhard STRAUB Világi hatalom és isteni dicsőség Az Egyháznak nincs kimondott politikai hitvallása. Minden szerve­zett hatalom evilági képződmény (ßgura huius mundi), emberi jogú jelenség. Mint ilyen tiszteletet érdemel - mint ahogy az Egyház már a császári Rómának is megadta a tiszteletet - s az Egyház igyekezett is mindig együtt élni a mindenkori hatalmi berendezkedéssel. Egyik államforma sem előfeltétele az Egyház működésének a világban. Krisztus maga elismerte a fennálló rendszert, a Római Birodalmat, s ezzel irányt szabott a kereszténységnek. Az Egyház nem fejezte ki a véleményét, hogy a sok államforma közül melyiket tartja előnyösebb­nek. Kapcsolatot tart velük, amíg fennállnak és elismeri a változást is. Az Egyház ellenben ugyanaz akar maradni és teljesíteni akarja külde­tését. Igazi politikai teológia tehát nincs, legföljebb felhívás van a keresztényekhez, hogy keresztény módon éljenek, s így járuljanak hozzá a világ megszenteléséhez. A hatalom képviselőivel is csak azért köt szövetséget, hogy tagjai számára biztosítsa a keresztény élet lehetőségét, egyénileg és közösségben. így a keresztény embernek sincs átfogó politikai feladata. Azt az „egy szükségest” kell keresnie, amit Krisztus emlegetett, s nem szabad véglegesen elvesznie az evilági dolgokban. A politikai rendszerekben közös az a vonás, hogy nem saját múlandóságukat hangoztatják, hanem inkább azt, hogy sziklára épül­tek, nem homokra. Ezért szükséges, hogy a mindenkori politikai szervezetet együtt nézzék a világ metafizikai képével. Az állam a változó dolgok folyamatában mégis valamilyen állandóságot akar megvalósítani. Meg akarja örökíteni magát és ezzel tiszteletet ébresz­teni maga iránt. A korai Egyház olyan környezetben fejlődött, amely megszokta, hogy a politikai rendet szoros kapcsolatba hozza az iste­nekkel. Rómának Jupiter Optimus Maximus adta a feladatot, hogy a világot uralma alá hajtsa és a népeket a római béke légkörében

Next

/
Oldalképek
Tartalom