Communio, 1996 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1996 / 4. szám - Istennek adott válasz - Dulles, Avery - Török József (ford.): A hit egyházi dimenziója
A HIT EGYHÁZI DIMENZIÓJA 35 7. Az Egyház, mint a hihetőség motívuma. Az apostol felszólít, hogy nem kell a hit minden tanújának hinni, mégha prófétának is adják ki magukat: „Vizsgáljatok meg minden lelket, hogy Istentől való-e, mert sok hamis próféta rontott a világra” (ÍJn 4,1). A sokféle tanítás láttán az Egyháznak meg kell okolnia, hogy miért tartja magát a keresztény tanítás hivatalos közvetítőjének. Miért jogos az Egyháznak ez az igénye? Először azt kell hangoztatni, hogy az Egyház tulajdonképpen nem bizonyítja a tanítás igaz voltát. A hit nem bizonyítékokon nyugszik, hiszen csak ritkán kapunk olyan bizonyosságot, amilyet keresünk. A hit esetében minden elfogadás magában foglalja a bizalom kérdését, hiszen az érvek csak addig érvényesek, amíg nem jelentkeznek a végkövetkeztetést megingató tettek vagy okok. A következmény az előzményektől függ. Mégha a következmény abszolút biztos is lenne, akkor is gondolni lehet arra, hogy a hit elvesztené funkcióját, ha tartalmát bizonyítani tudnánk. Azt, hogy az egy Isten három személy, csak elfogadhatom a kinyilatkoztatásból, de nem tudom bizonyítani. Vallási értelemben a hit a kegyelem által kiváltott elfogadása az isteni tanúságtételnek. A kérdés ez marad: Hogyan győződhetem meg arról, hogy az Egyház „minősített” tanú? A racionalizmus idején a hitvédelemben divatos volt az észérvek felsorolása. De minél alaposabban érveltek az apologéták, annál jobban megmutatkozott a hit misztérium- és kegyelem-jellege. A hit valódi motívumát nem lehet szavakba foglalni és érvekkel kifejezni. Megokolni azt, hogy miért hiszek az Egyháznak, éppen olyan, mintha azt magyaráznám, hogy miért szeretek valakit. A szív érvei sajátos logikát követnek, amelyek homályosabbak, de megbízhatóbbak, mint a logikus levezetések. A szívet azért kell emlegetnünk, mert a hitnél az akarat és az érzelem is fontos tényező, nem csak az értelem. A hit szerető beleegyezés. Ha már az okokat megértettük, még akkor is szabadok maradunk, hogy higgyünk-e, vagy nem. A hit mellett csak akkor döntünk, ha jelentkezik valamilyen vonzó tényező.19 20 Mint minden szabad döntésnél, úgy a hitnél is az az előzmény, hogy a tárgyat 19 J. H. Newman, Entwurf einer Zustimmungslehre, 1961, 65. 20 Augustinus, De praedestinatione sanctorum, 2,5, PL 44, 963.
