Communio, 1996 (4. évfolyam, 1-4. szám)

1996 / 4. szám - Istennek adott válasz - Dulles, Avery - Török József (ford.): A hit egyházi dimenziója

34

AVERY DULLES

mert az Egyház tanúskodik mellettük. Más szóval: a hit Isten szavától függ, de ez a szó az Egyházon keresztül jut el hozzánk. Isten az Egyházat használja fel eszközként, hogy szaváról kezeskedjék. Így az Egyház is beletartozik a hit indítékába. Ezt tanítja Szent Tamás is.15 Isten tekintélyével úgy találkozunk, ahogyan az a Szentírásban olvasható és az Egyházban hallható. Jézus mondja apostolainak: „Aki titeket hallgat, engem hallgat” (Lk 10,16). Pál is arra hivatkozik, hogy a tesszalonikaiak az általa hirdetett tanítást Isten szavának fogták fel, nem emberi szónak (ITesz 2.13).

A tanúságtétel a legalkalmasabb formája a hit felébresztésének. A tanú kiáll az evangélium igazsága mellett, s egyben kifejezi annak kötelező erejét anélkül, hogy mások beleegyezését kikényszerítené. Amennyiben a tanúságtétel szabad állásfoglalásra szólít fel és tiszteli az elfogadó személyes szabadságát, annyiban különbözik a rosszhírű propagandától, amiben mindig van valamilyen nyomás vagy megtévesztés.16 17 A hitben szabadon, önként, bizalommal ráhagyatkozunk a másik szavára. Aki a tanúskodást elfogadja, az személyes kapcsolatba lép a tanúval. Az isteni hit esetében Istennel lépünk kapcsolatba, és egyúttal a tanúskodó Egyházzal is. Tehát a hit összehoz bennünket a hívő közösséggel.

Aki belép a tanúságtevők közösségébe, az átveszi a közös küldetést. Szavuk és életük által válnak mindnyájan az evangélium tanúivá, különben ellene tanúskodnának, lzajás szerint Isten maga mondja a népnek: „Tanúim vagytok” (43,1; 44,8). Ezt egy II. századbeli rabbi így magyarázza: „Ha tanúim vagytok, én Istenetek vagyok, de ha nem vagytok tanúim, akkor én sem vagyok Istenetek." ' A keresztények küldetése az, hogy hirdessék annak nagy tetteit, „aki a sötétségből csodálatos világosságra hívta meg őket” (lPt 2,9). Az új katekizmus is így nyilatkozik: „Aki mástól elfogadta a hitet, az magára veszi a kötelességet, hogy azt továbbadja, s ezzel beálljon a hívők nagy láncolatába. Ez csak úgy lehetséges, ha én a másiknak a hitére támaszkodom, és ha saját hitemmel erősítem a másikét.”18

15 S. Th. 11-11. q 5,a 3.

16 L. Vischer, A Documentary Historie. St. Louis, 1963, 187.

17 Idézve: G. Vahanian, No Other God, New York, 1966, 29.

18 KEK, 166.