Communio, 1996 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1996 / 4. szám - Istennek adott válasz - Figura, Michael - Gál Ferenc (ford.): A hit az üdvösség kezdete
A HIT AZ ÜDVÖSSÉG KEZDETE 5 értették rajta. De felmerül a kérdés, hogy miben áll ez az életminőség? A Szentírás egyszerre utal a bajoktól való szabadulásra, a gyógyulásra, az embernek önmagával és embertársaival való kiengesztelődésére, sőt Isten is megengesztelődhet iránta. Előfeltétel természetesen a bűntől való szabadulás, hiszen az idegenít el legjobban önmagunktól. A Bibliában a szenvedés és a halál az ősbűnben gyökerezik, amely folytatódik az egyes emberek bűneiben. Ezért szabadulást csak Istentől várhatunk. Az üdvösség tehát nem más, mint Istennel való életközösség, aminek tartalmát főleg János apostol első levele fejti ki. Az ember magában hordozza az üdvösség utáni vágyat, azt a keresést, amely csak Isten színelátásában nyugodhat meg. Egyszerűen vágyódik az igaz, a jó, a szép után, mint személy pedig azt akarja, hogy elfogadják, elismerjék, s ezt csak a szeretet adhatja. Viszont csak Isten végtelen szeretete nyújthatja a feltétlen és örök biztonságot. Ebből következik, hogy az üdvösség csak maga Isten lehet. Szent Ágoston megélte a belső nyugtalanságot és megállapította: ,A magad számára teremtettél bennünket, CJrunk, és nyugtalan a szívünk, amíg benned meg nem nyugszik.”8 9 Az ember üdvösségvágya tehát a végtelenbe nyúlik, de ő maga véges marad, azért el kell ismernie saját határait. A maga erejéből nem érheti el az üdvösséget, csak ajándékba kaphatja Istentől. Tehát az üdvösségben benne van a kegyelem és a megváltás is, amit Jézus Krisztus hozott. 3. Üdvösség a Jézus Krisztusba vetett hitből. Az egyházi tanítás szerint „a hit az üdvösség kezdete és minden megigazulás gyökere.”10 11 Elsősorban János evangéliuma hangoztatja a hitnek az örök élettel való összefüggését, s abban benne van a végső dolgokra vonatkozó utalás is.11 Az üdvösség be van ágyazva ebbe a halálra szánt világba:: „Isten úgy szerette a világot, hogy egyszülött Fiát adta érte, hogy aki hisz benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen” (Jn 3,16). „Atyámnak az az akarata, hogy akik látják a Fiút és hisznek benne, azoknak örök életük legyen” (Jn 6,40). Az ember tehát a 8 M. Figura, Der Anruf der Gnade, 1979, 246 kk. 9 Augustinus, Confessiones, 1, 1. 10 Lásd: DS 1532. 11 J. Gnilka, Theologie des M. Testament, 1994, 294 kk.