Communio, 1996 (4. évfolyam, 1-4. szám)

1996 / 4. szám - Istennek adott válasz - Figura, Michael - Gál Ferenc (ford.): A hit az üdvösség kezdete

A HIT AZ ÜDVÖSSÉG KEZDETE 5 értették rajta. De felmerül a kérdés, hogy miben áll ez az életminőség? A Szentírás egyszerre utal a bajoktól való szabadulásra, a gyógyulásra, az embernek önmagával és embertársaival való kiengesztelődésére, sőt Isten is megengesztelődhet iránta. Előfeltétel természetesen a bűntől való szabadulás, hiszen az idegenít el legjobban önmagunktól. A Bibliában a szenvedés és a halál az ősbűnben gyökerezik, amely folytatódik az egyes emberek bűneiben. Ezért szabadulást csak Is­tentől várhatunk. Az üdvösség tehát nem más, mint Istennel való életközösség, aminek tartalmát főleg János apostol első levele fejti ki. Az ember magában hordozza az üdvösség utáni vágyat, azt a keresést, amely csak Isten színelátásában nyugodhat meg. Egyszerű­en vágyódik az igaz, a jó, a szép után, mint személy pedig azt akarja, hogy elfogadják, elismerjék, s ezt csak a szeretet adhatja. Viszont csak Isten végtelen szeretete nyújthatja a feltétlen és örök biztonságot. Ebből következik, hogy az üdvösség csak maga Isten lehet. Szent Ágoston megélte a belső nyugtalanságot és megállapította: ,A magad számára teremtettél bennünket, CJrunk, és nyugtalan a szívünk, amíg benned meg nem nyugszik.”8 9 Az ember üdvösségvágya tehát a végtelenbe nyúlik, de ő maga véges marad, azért el kell ismernie saját határait. A maga erejéből nem érheti el az üdvösséget, csak ajándékba kaphatja Istentől. Tehát az üdvösségben benne van a kegyelem és a megváltás is, amit Jézus Krisztus hozott. 3. Üdvösség a Jézus Krisztusba vetett hitből. Az egyházi tanítás szerint „a hit az üdvösség kezdete és minden megigazulás gyökere.”10 11 Elsősorban János evangéliuma hangoztatja a hitnek az örök élettel való összefüggését, s abban benne van a végső dolgokra vonatkozó utalás is.11 Az üdvösség be van ágyazva ebbe a halálra szánt világba:: „Isten úgy szerette a világot, hogy egyszülött Fiát adta érte, hogy aki hisz benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen” (Jn 3,16). „Atyámnak az az akarata, hogy akik látják a Fiút és hisznek benne, azoknak örök életük legyen” (Jn 6,40). Az ember tehát a 8 M. Figura, Der Anruf der Gnade, 1979, 246 kk. 9 Augustinus, Confessiones, 1, 1. 10 Lásd: DS 1532. 11 J. Gnilka, Theologie des M. Testament, 1994, 294 kk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom