Communio, 1996 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1996 / 3. szám - Isten és emberek műve - Nyssen, Wilhelm - Győrffy Andrea (ford.): A keleti egyház liturgiája
A KELETI EGYHÁZ LITURGIÁJA 37 való megjelenítését szolgálja, főleg az Eucharisztiában. Nem a pap vezető szerepe a fontos, hanem az, hogy gyarló emberként Krisztus megjelenítésének terhét hordozza. Ezért így imádkozik: „Uram, kegyes szemmel nézz bűnös szolgáidra. Tisztítsd meg szívüket és lelkűket minden gonoszságtól. Szentlelked által tégy engem képessé arra, hogy méltón szolgáljak szent oltárodnál s felajánlom szent testedet és véredet.”5 6 A liturgikus öltözetek és a felöltésükor elmondott imák azt fejezik ki, hogy keleti felfogás szerint Krisztus a papot a szent cselekményben egészen kisajátítja. Gogol ezt írja a pap és a diakónus liturgikus öltözetéről: „Már az apostoli időkben is meghatározott öltözetet használtak az istentiszteletben. Ha az üldözött Egyház nem is nyújthatta a mai ünnepélyességet, mégis előírás volt kezdettől fogva, hogy a pap ne mindennapi ruhájában jelenjen meg az oltárnál, viszont az utcán se viselje azt a ruhát, amelyet az istentiszteletnél hordott. Amikor az Egyház szolgái ezt a ruhát magukra veszik, az figyelmezteti őket, hogy öltözködjenek a szellemnek még pomásabb ruhájába. Ezért mondanak közben zsoltárrészleteket, amelyek az egyes ruhadarabok jelentését megvilágítják. A pap így készül elő a szolgálatra, külsőleg és belsőleg átalakulva akar a Magasságbeli trónjához lépni... Ha a személy ugyanaz marad is, mégis kell, hogy más ember legyen. Akik pedig a templomban jelen vannak, tekintsék őt Isten eszközének, aki által a Szentlélek működik.”7 2. A proszkomidia. A kenyér és a bor előkészítése, amit a pap és a diakónus közvetlenül az öltözés után végez. A pap az oltár bal oldalán levő asztalhoz megy, a paténára helyezi a négyszögű alakra vágott kenyeret, amely az Úr nevével van megjelölve. A kenyér magát Krisztust jelképezi, mint áldozatot. A további kenyérdarabok Mária és a szentek jelképei, továbbá az élőké és a holtaké. A középső darabot ezek veszik körül. A bort és a vizet Krisztus kereszthalálára való emlékezéssel önti a kehelybe. A kenyér és a bor képében képviselve van Krisztus egész misztériuma. (Jtána az áldozati adományokat kör5 Liturgikon, 445. 6 W. Nyssen, Gewand und Gerät in der östlichen Liturgie, Köln, 1985, 8 kk. 7 N. Gogol, i. m. 14 kk.
