Communio, 1996 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1996 / 1. szám - Isten és császár - Spieker, Manfred - Gál Ferenc (ford.): Kereszténység és független alkotmányos állam
Manfred SPIEKER Kereszténység és független alkotmányos állam Sokszor emlegetik a tételt, hogy a független alkotmányos állam eszméje az Egyházzal szemben vívta ki létjogosultságát. Hiszen az eszme bölcsőjének a francia forradalmat mondják, azzal pedig az Egyház szembenállt. Ugyanezt állítják az emberi jogokkal kapcsolatban is. Említeni szokták azt is, hogy az evangélikus tartományi egyházak milyen szövetséget hoztak létre a trón és az oltár között akkor, amikor a monarchiákat kezdte felváltani a demokrácia. Ahol az alkotmányos állam kialakult, az összütközésben volt az Egyházzal. Látszólag megerősíti ezt a tételt a német alkotmánybíróság 1995 évi, augusztus 10-i döntése is. „Egy független alkotmányos államban a világi iskolarendszerrel nem egyeztethető össze az, hogy a fiatalok kereszt alatt tanuljanak. Ezért a keresztek kifüggesztése alkotmányellenes. Az állami semlegesség, a társadalmi türelem és a szabad iskola az alkotmánybíróság segítségével - úgy látszik - előnyben részesül az Egyházzal és a hozzá közelálló politikai pártokkal szemben. A politikai eszmetörténetnek és a politikai rend fejlődésének pontos áttekintése azonban azt mutatja, hogy a kereszténység nem ellenfele, hanem inkább létrehozója volt a független alkotmányos államnak. Éppen a kereszténység nyújtotta és nyújtja azokat a belső ösztönzéseket és erőket, amelyekből az alkotmányos állam él, de amelyeket - Ernst Wolfgang Böckenförde szavai szerint - ő maga nem tud garantálni.1 1. Az egyházi és a világi dolgok megkülönböztetése. A kereszténység valóban létrehozója volt a független alkotmányos ál- 1 1 Böckenförde, Die Enstehung des Staates, in: Staat, Gesellschaft, Freiheit, 1976, 60 kk.
