Communio, 1995 (3. évfolyam, 1-4. szám)
1995 / 1. szám - Isten és ember szenvedése - Langen, Thomas - Győrffy Andrea (ford.): A kozmosz szenvedése
Thomas LANGEN A kozmosz szenvedése Valamikor Buddha úgy gondolta el a menekülést a szenvedéstől, hogy az ember kapcsolja ki érzelemvilágát. A szekularizált társadalom mindenféle fájdalomcsillapítóval akar célt érni. Ezekkel szembenáll a Jézus Krisztusban kapott kinyilatkoztatás, amely a szenvedés megszenteléséről beszél. A középpontban álló keresztény szimbólum, a kereszt az Istenembert a szeretet órájában dicsőíti meg, amikor őt a kivégzés fájára szögezték, a kegyetlenségnek erre a kínzó eszközére. A szenvedés a legnagyobb szenteket sem kerülte el, sőt néha nagyobb kínokat viseltek el, amint azt a legtöbben gondolják. Akárhányszor átélték a lelki gyöngeséget és kínozta őket a hit elvesztésének gondolata. A lélek kivételes érzékenysége - amit a Szentlélek működése tesz lehetővé - kapcsolatos lehet az érzékek törékenységével, s ez csak azért nem vezet katasztrófához, mert a szent egész bizalmával Istenre támaszkodik. Természetesen vannak olyanok is, akik különleges lelki erőről tesznek tanúságot, ahogy az például nyers vonásokban Kalkuttas Teréz anyában tükröződik. Már az is titok, hogy a szentek különböző mértékben hordozzák a szenvedést. Egyesek lényük belsejében élik át, s inkább a lelkűk fáj, nem a testük. A lelki szenvedésben az ember eggyé válik a kínnal, ezért nem tud föléje emelkedni vagy megszabadulni tőle. Kialakulhat egy sajátos lelki depresszió, amikor az ember úgy érzi, hogy ködös homályban él és nem talál világosságot. A keresztény hitben helye van annak az emberi józanságnak, amely követeli, hogy magunkban és másokban enyhítsük vagy szüntessük meg a szenvedést. Ám tudomásul kell vennünk, hogy „a szenvedés" mindig kísér bennünket. Valójában csak egyes fájdalmaktól szabadulhatunk meg, de nem a szenvedéstől. A hit kerülő úton igyekszik a szenvedést enyhíteni. Az Isten gondviselésébe és teremtő erejébe vetett bizalom arra tanít, hogy ő a legszűkebb keretek között
