Communio, 1995 (3. évfolyam, 1-4. szám)

1995 / 4. szám - Idő és öröklét Ura - Jáki Szaniszló - Jáki Zénó (ford.): Angyalok, állatok és a hit fénye

ANGYALOK, ÁLLATOK ÉS A HIT FÉNYE 33 miatt, és aki több éven át élénk érdeklődést tanúsított a termé­szettudományok különböző ágai iránt. Ezért megdöbbentő kijelenté­se, hogy az angyalakról többet tudunk, mint az állatakról, felhívást jelent a vizsgálódásra. Annál is inkább, mert ő azzal a szándékkal tette meg ezt a kijelentést, hogy riasztó háttérül szolgáljon egy még riasz­tóbb kijelentéshez, amely szerinte még nagyobb realitás. „Mi tehát éppúgy a szellemek világában élünk, mint az érzékek világában, és közösségben vagyunk azzal, és részünk van benne még akkor is, ha erről nincs tudomásunk.” Ez volt The Invisible World c. szentbeszédé­nek fő iránya, amely nyomtatásban először 1838-ban jelent meg a Parochial and Plain Sermons című szentbeszédgyűjteményének ne­gyedik kötetében és utána még sok alkalommal. 1837-ben Newman teológiai fejlődésének döntő szakaszába lé­pett. A rákövetkező három évben megkísérelt kidolgozni egyfajta Via Media-eszmét a római Katolikus Egyház és a protestantizmus között. Ez az eszme záróköve lett volna a Traktariánus Mozgalomnak (vagy Oxford Mozgalomnak), amelynek élén állt Newman 1833 óta. Körül­belül 1840-ben kezdte sejteni, hogy a Via Media csak papíron létezett és csak egy változata volt annak a magánvéleménynek, amely válto­zatlanul arra csábított, hogy a természetfelettit a természetes dicsőített változatává redukálják. Az Oxford mozgalom fő motivációja a természetfeletti iránti érzék helyreállítása volt, amint ezt Newman tizenkét előadásban fejtette ki az 1850-as év során azoknak a Traktariánus társainak segítésére, akik nem követték őt a Katolikus Egyházba. Az előadássorozat, amelyet maga szeretett Anglican Difficulties néven idézni, Newman igazi prófétai műve lett, messze meghaladva prófétai erőben azt, amit az Egyház prófétai hivataláról írt, amikor kidolgozta a Via Media eszmé­jét. A könyv különösen is profétikusnak tűnik annak a logikának a legutóbbi megnyilatkozása fényében, amely kényszerítette a Church of England-el, hogy ellene mondjon a természetfelettinek még kézzel­foghatóbban. A nők ordinációja (Aquinói Szent Tamás alapján szaba­tosan: ordináció imitálása nők esetében - a szerk. megj.) ebben az egyházban most teljesen feltárja előttünk azt a szánalmas jelenséget, amelyet Newman az Anglican Difßculties-ben „mimikri katolicizmus”- nak nevezett. A naturalizmusnak ugyanaz a logikája, amely ezáltal az ordináció által pszeudo-természetfeletti dicsfénybe burkolta a feminiz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom