Communio, 1995 (3. évfolyam, 1-4. szám)
1995 / 1. szám - Isten és ember szenvedése - Haag, Ernst - Gál Ferenc (ford.): A szenvedés értelme az Ószövetségben
A SZENVEDÉS ÉRTELME AZ ÓSZÖVETSÉGBEN 23 A büntető ítélet első szavai a kígyóra vonatkoznak, és hirdetik a gonoszság hatalmának abszolút és határozott megtörését (3,14). Kimondják azt is, hogy az asszony és a kígyó, valamint az asszony ivadéka és a kígyó ivadéka között ellenségeskedés lesz, s ez érvényes az egész emberi nemre. Az isteni döntést kifejező kép a mindennapi életből való, és arra a szembenállásra épül, amely megvan a kígyó mint állat és az ember között. Az ember igyekszik a földön kúszó és az emberre leselkedő kígyó fejét eltaposni, hogy így védekezzék ellene. A kígyó viszont minden igyekezetével megkísérli, hogy az ember sarkába harapjon. A képben egyszerre kifejeződik a szembenállás komolysága és a kölcsönös megsemmisítés szándéka. A szöveg tartalmilag azt közli, hogy az ember, aki a gonoszság hatalmában bízott és amelyet bűnével beengedett a történelembe, ettől kezdve büntetésül megéli létének fenyegetettségét és életének ezen ellenség általi, felfoghatatlan rombolását. Különösképpen megéli ezt a fenyegetettséget az asszony, aki élete számára a kígyótól remélt útmutatást és tanácsot. Anyai szerepében, az élet továbbadásában szenvedés fogja kísérni, és férje utáni vágya nem a Teremtőtől akart beteljesedés lesz, hanem megalázással és elnyomással találkozik. A büntetés második része a bűnös ember miatt a földre kimondott átkot tartalmazza. Az átok nem magát az embert éri, hanem inkább az életteret, amelytől a Teremtő megvonja áldását, s ezért nem fogja magától értetődően az embert szolgálni (3,17). Míg a paradicsom képében a fák a teremtés teljességét és gazdagságát fejezték ki, addig a büntetés szavai szerint a tövis és a gaz említése az ember kínos nyomorúságára és küzdelmére vonatkozik. Tehát a földre kimondott átok végül is az ember büntetését jelzi: arca verítékével eszi kenyerét, és minden erőfeszítése ellenére oda tér vissza, ahonnan vétetett, a porba. A büntetés tehát tartalmazza az ember evilági létének teljes csődjét, s ebben a folyamatban benne van a szenvedés teljessége, a halál Is. Bűn és szenvedés Kain és Ábel történetében. Hogy az asszony és a kígyó közötti ellenségeskedés mint Istentől kirótt büntetés az egész történelemre valóban kiterjed, azt mutatja a testvérgyilkosságról szóló elbeszélés (Tér 4,1-6). A történet hátterében az emberek testvéri együttléte és egyenjogúsága áll. Az összeütközés oka az egyenlőtlenség megélése, amely először a hivatás különbözősé-
