Communio, 1995 (3. évfolyam, 1-4. szám)
1995 / 1. szám - Isten és ember szenvedése - Henrici, Peter - Gál Ferenc (ford.): A szenvedés mint feladat
20 PETER HENRICI igaznak pedig szenvedni kell? Ezért szükségessé vált az ártatlan ember szenvedésének valamilyen igazolása. Az első alapvető választ Jób könyve adja: A szenvedés Isten titka, amely olyan kifürkészhetetlen, mint maga Isten. Jób barátainak teológiai magyarázó kísérletét maga Isten utasítja el. A végső magyarázat az, hogy Jób ártatlanul szenved, mert Isten maga így akarta és megengedte. Isten döntése előtt az embernek hallgatni kell, mint a teremtés sebei előtt. Ezzel a tettével Abrahám hitét utánozza. A következő lépést a „Jahve szolgájáról” szóló énekben találjuk, Izajás könyvében: A szenvedésnek lehet helyettesítő szerepe. A „Jahve szolgája” elősorban a választott népet jelenti, annak teológiailag jelentős képviselőivel, vagyis a prófétákkal, a szegényekkel és a kicsinyekkel, aki a maga szenvedését a többiek nevében is hordozza. Szenvedését idegen bűnökért is viseli (Iz 53,4). így értelmezhető Izrael teológiailag megmagyarázhatatlan sorsa: Isten engedi választott népét fogságba hurcolni, az ígéret földjét idegen uralom alá juttatja, és amikor visszahozza őket a fogságból, akkor sem állítja vissza egészen a régi ígéreteket. Sorsa az engesztelés lesz, saját és mások bűneiért. Az Ószövetség vonalai Krisztusban futnak össze és megvilágítják a szenvedés titkát. Ez a szenvedés isten rejtett titka, és benne van mások bűnének az engesztelése is. Az engesztelés azután a kereszten különleges magasságot ér el. itt maga az isteni személy viseli el a halált emberségében, ezért ebben a szenvedésben össze van foglalva minden más szenvedés. Ez előtt a szenvedés előtt elhomályosodik minden értelem, és elhallgat minden kérdés, amely a szenvedés igazolására vonatkozik: itt Isten maga igazolja a szenvedést. Úgy igazolja, hogy magára veszi. Itt az istenellenesség, a szenvedés és a halál elveszti Isten-ellenes vonását. Sőt tovább menve: úgy mutatkozik meg, mint a legemberibb dolog: a szenvedés Isten utánzása és követése lesz. ,Aki utánam akar jönni, tagadja meg magát és vegye fel a keresztjét” (Mt 16,24). Krisztust nem követhetjük istenségében; Istentől áthatott emberségében is csak feltételek mellett. Isten viszont a legemberibb dolgot, a szenvedést és a halált saját kinyilatkoztatásának legmagasabb helyévé tette, s így adott nekünk lehetőséget, hogy követésével közel jussunk hozzá. Ebben a látószögben derül fény mindarra, amit eddig a szenvedésről elmondtunk. A kezdetben feltett kérdésünk úgy kapja meg a
