Communio, 1995 (3. évfolyam, 1-4. szám)
1995 / 3. szám - Hiszem a test feltámadását - Batut, Jean-Pierre - Török József (ford.): Feltámadás, cölibátus, nemiség
FELTÁMADÁS, CÖLIBÁTUS, NEMISÉG 15 minőségben, hanem annyiban, amennyiben a szövetség partnere-tár- sa, vagyis a maga teljesen szabad létében, fölruházva az igen és a nem képességével. „Megjeleníteni” annyit jelent, mint valakit jelenvalóvá tenni, nem helyettesítés útján, hanem eszközszerűen (instrumentale), mint egy helytartó, aki csak eszköze annak, akit megjelenít. Ez a feladat a Szentírásban papi (sacerdotale) jellegű. Izraelben minden férfi (csecsemőtől aggastyánig) csírájában pap vagy szebben kifejezve, a papi tisztség letéteményese; jóllehet ott vannak főpapok és egy papi törzs. A barmiczüa, a fiatal zsidó férfi beavatása Isten szavának nyilvános olvasásába, papi rítus. A családi liturgiában, amelynek helye a judaizmusban központi, a családatya „elnöklf’-vezeti a húsvéti vacsorát, mint a szövetség Istene tekintélyének megjelenítője. Ebből is érthető, hogy Krisztus csak férfiakat hívott meg az Clj Szövetség apostoli papságára. A férfi tehát a papságra mélységes okokból lett kiválasztva, amelyek nemiségének lényegében rejtőznek. Az „erősebbik” nemhez tartozó egyén sajátja a cselekvésben teljesen feloldódni. Az a vágya, hogy előre haladjon, önerejére-önmagára építsen. Mindig van benne egy prométeuszi dimenzió, lappangó kísértés, hogy a Teremtő helyébe lépjen. Ez a kísértés ölt formát a képzelődésben, az énfölöttiben” az élettervben: más szavakkal, a férfinek szüksége van a cselekvésre annak érzetéhez, hogy él. Nehezen éli meg a passzivitás, a tétlenség helyzetét, ezért játszik pótolhatatlan szerepet a munka, hogy önállítása vágyát kielégítse. Pontosan ez a cselekvés, ez a munka, ez a terv az, amit Isten kér az embertől fölajánlásként, hogy vele, az emberrel eszközként élhessen, aki őt az emberiség körében jelenlévővé teszi. Emiatt azt lehet mondani, hogy a férfi papi föladata nem valamiféle felsőbbrendűségből forrásozik, hanem éppen a nővel szembeni alacsonyabbrendű- ségéből lelki területen. A férfi számára a létezés a cselekvést jelenti; a nőnek ahhoz, hogy érezze létezését, nem szükséges cselekednie. A papi funkció által a férfi végrehajt egy föladatot, ami becsvágyának megfelel; ugyanakkor a feladat őt kötelezi, hogy alávesse magát Isten dicsőségének és fönségének; és ez nem csak akkor van így, amikor a kultusz szolgája, hanem akkor is, amikor dolgozó vagy családapa.