Communio, 1994 (2. évfolyam, 1-4. szám)
1994 / 1. szám - Hit a teremtésben - Kereszty Rókus: Jézus feltámadása
JÉZUS FELTÁMADÁSA 79 lasztott. Csak azok, csak akkor és csak addig látják, amikor és amíg ő akarja: a Feltámadott valósága és a mi világunk között „végtelen minőségi különbség” van. De éppen transzcendens, isteni létmódja teszi lehetővé, hogy a feltámadt Jézus nemcsak rajtunk kívül, hanem bennünk is létezzen, belülről formáljon át, a mi új életünk forrása legyen. 4. Az üres sír kiegészíti a megjelenések mondanivalóját. A Feltámadott váratlan megjelenései és eltűnései a két világ közötti belátha- talan különbséget mutatják: az üres sír azonban azt hirdeti, hogy az új világ és a régi között mégis van folytonosság. Hiszen Jézus nem merőben új és más testet kapott, hanem a Szentlélek Jézus földi testét, a régi kozmosz szerves darabját alakította át az új, végleges teremtés középpontjává. Krisztus föltámadt testéhez fog a mi feltámadott testünk is hasonlítani,45 az anyagi világ pedig nem semmisül meg, hanem végleges, eszkatológikus formájában a feltámadt emberiségnek lesz megfelelő „környezet”.46 45 Katolikusok tudják, hogy nemcsak Jézus teste, hanem az Egyház testének archetípusa, Mária megdicsőült teste is már létező kezdete ennek az új teremtésnek. Joggal kérdezhetné valaki, ha Jézus és Mária teste nem porladt el a sírban, hanem megdicsőült testként lépett be az Isten Országába, miért porlad el a mi testünk feltámadásunk előtt? Jézus és Mária testét nem kezdte ki a bűn; ezzel szemben a mi testünk az eredeti bűn és saját bűneink terhét hordozza. Ezért az utóbbi ebben a formában nem alkalmas megdicsőülésre. Előbb szét kell hulljon alkotóelemeire, hogy a Szentiélektől átformált lelkünk az idők végén új testet kaphasson. Ennek az új testnek a régivel való bizonyos fajta „azonossága" csak a lelkünk azonosságán alapszik. 46 A feltámadás értelmezésében nem tudunk minden fontos művet elemezni. Az itt adott értelmezéstől más-más fokban különböző véleményekre vonatkozólag Id. E. Schillebeeckx, Jesus. An Experiment in Christology (New York: Crossroad, 1981), 320-397; 516-544. o. P. Perkins, Ressurection. New Testament Witness and Contemporary Reßection. (Garden City: Doubleday, 1984). Schillebeeckx nézetének kritikáját Id. R. H. Fuller & P. Perkins, Who Is This Christ? Gospel Christology and Contemporary Faith (Philadelphia: Fortress, 1983), 28-38. o; Perkins fentebb említett könyvének kritikáját Id. G. O’Collins, Interpreting the Resurrection. Examining the Major Problems in the Stories of Jesus’ Resurrection (New York: Paulits, 1988), 11-17. o.
