Communio, 1994 (2. évfolyam, 1-4. szám)
1994 / 4. szám - Isten örök Fia - Ratzinger, Joseph - Gál Ferenc (ford.): Jézus Krisztus ma
16 JOSEPH RATZINGER Itt idézhetjük Jézusnak a főpapi imában elmondott szavait, amelyek első hallásra érthetetlennek tűnnek: „Az örök élet, hogy az emberek megismerjenek téged, Atyám, egyedül igaz Istent és akit küldöttéi, Jézus Krisztust” (Jn 17,3). Ma alig tudjuk felfogni, hogy az Istennel való kapcsolat egészen reális, sőt igazi kulcs elégtelenségünk megoldására. Ez is mutatja civilizációnk betegségét. Igazi gyógyulás nem is képzelhető el, ha nem ismerjük el Istent, mint létünk szerzőjét és értelmének meghatározóját. Mélküle létünk saját küszöbe alatt marad és magát emészti fel. Isten szabadító jelenléte megvalósult Jézus Krisztusban, hiszen benne az isteni személy lett emberré. Ilyen együttlétet mi nem hozhattunk volna létre. Krisztus azért az élet, mert az élet forrásával, az Istennel való együttlétet biztosítja. Ezért nevezte magát az élő víz forrásának. „Aki szomjazik, jöjjön hozzám és igyék” (Jn 7,17), - mondja Jézus a sátrak ünnepén. Ez az ünnep a népet a viztelen pusztára emlékeztette, amely olyan volt, mint a halál birodalma, kivezető út nélkül. Krisztus olyan sziklának mondja magát, amelyből víz fakad, s amelynek vize nem apad el. Ő a halálban is az élet forrása.22 Ha a lélek igényeire gondolunk, akkor a világ minden képességével és hatalmával is csak olyan, mint a sivatag, amelyben nincs végleges felüdülést nyújtó forrás. Jézusnak ma is ez az üzenete: Aki szomjazik, jöjjön. Nekünk csak jönni és inni kell, s akkor a következő mondat is érvényes ránk: ,Aki bennem hisz, annak testéből élő víz forrása fakad, amint az írás mondja” (Jn 7,38). A Jézusból áradó élet több, mint amit venni vagy elfogadni lehet. Az bevonja az embert a maga lendületébe, s aki részesül benne, abban az „örök életre szökkelő forrás lesz”. A Krisztus életébe történő bekapcsolódásnak, az újjászületésnek a jelképe és eszköze a keresztség. A keresztség a víz, amelyet a megváltás vére hat át, ezért üdvszerző ereje van. Az életnek ez a forrása gyökeres ellentétben van minden mohósággal, amely az embereket az élvezet, a kábítószerek felé űzi. Itt arról van szó, hogy elfogadjuk és viszonozzuk a felülről jövő szeretetet, amely egyúttal igazság is. Csak az ilyen élet léphet be az örökkévalóságba. Fordította: Gál Ferenc 22 R. Schnackenburg, Das Johannesevangelium, II. 1971, 211 kk.
