Communio, 1994 (2. évfolyam, 1-4. szám)
1994 / 3. szám - Isten irgalmassága - Corecco, Eugenio - Erdő Péter (ford.): Az egyházfegyelmi szabályok értéke az üdvösség szempontjából (a latin egyház hagyománya)
72 EÜGENIO CORECCO Szent Tamásnál az emberi jog körében az állami és a kánoni jog közti különbség nem tűnik lényeges belső eltérésnek, hanem csupán formálisnak, mivel ezek egymástól egyszerűen abban különböznek, hogy az előbbit a fejedelmek, az utóbbit a főpapok hirdetik ki. d. A suarezi szintézis da. Az akár természetes, akár tételes isteni jog A keresztény jogi gondolkodás jogi szintézisét Francisco Suarez (+ 1617) dolgozta ki „Tractatus de Legibus ac Deo Legislatore” c. művében három és fél évszázaddal Szent Tamás halála után. A mű címében Isten nem véletlenül jelenik meg törvényhozóként. Már a címből is kiviláglik a nominalista - voluntarista okhami fordulat, mely a katolikus teológiában Szent Tamás után végbement. Ha Szent Tamás a sztoikus természetjog racionalitását mentette meg, Suarez a voluntarizmus igazságát menti meg arra törekedve, hogy teljes jelentőségben értékelje Istennek mint a jog közvetlen szerzőjének bibliai eszméjét. Suarez is, akár Szent Tamás, az örök törvényt teszi összefoglalásában a hierarchia csúcsára. Ez a törvény azonban már nem csupán az isteni értelem kifejezője, mint Aquinói Tamás realista rendszerében, hanem az értelem és az akarat együttes eredménye, hisz ezek Istenben egyetlen „actus simplex”-et (egyszerű cselekedetet) alkotnak. Suarez szerint azonban az örök törvény kifelé csak akkor kötelez, ha egy másik törvény révén kihirdetésre kerül. Ez a másik törvény formálisan különbözik az előzőtől. Ez utóbbit Suarez „ius divinum” (isteni jog) néven emlegeti. A „ius divinum”-ból ered a természet rendjében a „ius divinum naturale” (természetes isteni jog), a természetfeletti rendben pedig a „ius divinum positivum” (tételes isteni jog). Az örök törvény cicerói és keresztény eszméjét Suarez ugyan megmenti, de a korábbi „lex aeterna, naturális, humana” hármas helyébe új triológiát vezet be, a „ius divinum, sive naturale, sive positivum”-ot (az akár természetes, akár tételes isteni jogot). így Szent Tamásnál jobban beépíti rendszerébe az isteni jogot is. Az örök törvényből (lex aeterna), melyet Isten mint törvényhozó az isteni jog (ius divinum) révén hirdet ki, fakad mind a természetes isteni jog, mind a tételes isteni jog, vagyis az a jog, amelyet az O- és Újszövetség törvényében mint kinyilatkoztatottat találhatunk meg.
