Communio, 1994 (2. évfolyam, 1-4. szám)
1994 / 1. szám - Hit a teremtésben - Schönborn, Christoph - Győrffy Andrea (ford.): A teremtés hite és a fejlődéselmélet
14 CHRISTOPH SCHÖNBORN sával szemben a teremtés teológiája és katekézise állandó visszavonulásban volt, döntőleg hozzájárult ahhoz, hogy az utóbbi évtizedekben egy bizonyos kényszerbékét kerestek, amelyben a fejlődéselméletnek a hogyan magyarázata, a teológiának pedig a teremtés céljának magyarázata jutott. Ennek az illetékességi megosztásnak megvoltak az okai és a pozitív következményei. Az újabb katekizmusok már igyekeztek megkülönböztetni a tudományos és vallási kérdést. Az egyik katekizmus pl. így fogalmaz: „A természettudományok ma már sok megállapítást tesznek a Föld keletkezéséről és koráról, a világ- egyetemről és annak titkairól. A Szentírás ezekről keveset mond. A hitnek és a Szentírásnak az a dolga, hogy megkérdezze és megválaszolja ezt a tételt: Ki a mi világunknak és hitünknek az Istene, kinek köszönhetjük létünket, kinek élünk és mi a célunk... Ebből a szempontból a keresztény hit nem áll ellentétben a természettudománnyal... A tudomány kutatja a természetet anélkül, hogy azt teremtménynek tartaná, tehát a kérdésfeltevése korlátozott. így tőle nem is kaphatunk választ a világ talányára”.18 Az egzegétikai kutatás sokban hozzájárul ahhoz, hogy kidolgozzák a természettudományos szemlélet és a vallási nyelv közötti különbséget. Ezért pl. az iskolai hittankönyvekben ilyeneket olvashatunk: „A termtéstörténet szerzője nem elsősorban arra tanít, hogy a világ természettudományi szempontból hogyan jött létre, hanem Istenről akar valamit mondani az üdvösség érdekében”.19 Ez a megkülönböztetés hasznos és szükséges, hogy ne legyen hamis összeütközés a tudomány és a hit között. Erre a különbségre már Szent Ágoston is rámutatott.20 Az illetékességnek ezzel az elhatározásával valóban el lehet kerülni a konfliktust. A hit igazsága az üdvösség rendjében áll fenn és nem a természet rendjében. A hit a világ értelmére válaszol, a tudomány a tényeket vizsgálja. Ilyen megosztás alapján kiegyensúlyozott szemlélethez jutunk a teremtés hite és a fejlődéselmélet között. „A bibliai teremtéstörténet vallási kifejezései nem ütközhetnek bele a termé- szettudományba”. Bár ez a meglátás nem született meg könnyen. 18 Grundriss des Glaubens, München 1980, 66 kk. 19 Impulse zur Verantwortung, Düsseldorf, 1972, 189. 20 Contra Felicem, 1,10, (PL 42,525).
